Nem halad a betakarítás

Az őszi csapadékos időjárás és a felázott talaj miatt a tervezettnél jóval lassabban halad a termények betakarítása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében; a munkálatok elhúzódása egyes növények esetében az őszi vetéseknél is problémákat okoz – mondta Mátyás László, a térségi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) vezető falugazdásza pénteken.

A legrosszabb a helyzet a kukoricánál: a 89 ezer hektáros termőterületből eddig mindössze 10 ezer hektárt takarítottak be a gazdák. A gépek nem tudnak mozogni a sok helyen nedves táblákon, ráadásul a lábon álló növényeknek még mindig magas, 25-28 százalékos a nedvességtartalmuk – magyarázta Mátyás László. Véleménye szerint ugyan elfogadható a felvásárlási ára a kukoricának, a szárítás azonban költséges, ezért a gazdák inkább kivárnak. A növény átlagtermése eddig közepes, 5,47 tonna volt hektáronként a megyében. A napraforgót a sok víz mellett gombabetegségek is károsították; az 52 ezer hektáros termőterületből csak 32 ezer hektárt sikerült betakarítani. Burgonyából gyenge-közepes termést, a megyei dohányföldeken pedig átlag 1,44 tonnás, jónak mondható átlagtermést könyvelhetnek el a gazdák.

Gyümölcsből is kevesebb terem

Mátyás László elmondta: a szélsőséges időjárás a gyümölcskultúráknak sem kedvezett, amelyeknél 20-25 százalékos a terméskiesés. Elsősorban a növényvédelmi problémák, másrészt a belvíz miatt nagyon sok helyen kínlódnak a betakarítással, s a korábban tapasztalt varasodás is nehezíti a munkákat. Az előzetesen becsült, 200 ezer tonnás termésmennyiséghez képest például 60-65 ezer tonna étkezési alma várható – foglalta össze a szakember. A gazdákat egyedül az átlag bruttó 33 forintos léalma-felvásárlási ár „vigasztalhatja”, valamint az, hogy a környező országokban hasonló, 10-15 százalékos terméskiesést becsültek a szakemberek.

A vetés is akadozik

Az őszi vetések kapcsán a vezető falugazdász kitért arra, hogy 62 ezer hektárból 39 ezer hektár mezőgazdasági területet vetettek be eddig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Búzából például a 34 ezer hektáros termőterületből mindössze 15 ezer hektár van bevetve; ennek oka, hogy sok gazdálkodó a kukorica után őszi búzát szeretne a földekbe tenni, viszont előbbi növény betakarítása – fent említett okok miatt – nagyon lassan halad, s így tolódik a magágykészítés és a magvetés ideje is. Mátyás László szerint ha az október végéig tartó optimális vetési időszakot kihasználják a földeken, akkor nem lesz nagyobb baj az őszi búzával.

A káposztarepcénél a 7700 hektárból 6500, az árpánál 1900-ból 1400, míg a rozsnál 4600-ból 3700 hektár terület van elvetve. A legrosszabb helyzet a tritikálénál tapasztalható: a 14 ezer hektáros termőterület alig több mint felét vetették még be.

(MTI)