Óriási a tét Kárpátalján

A kormányzó Régiók Pártja megerősödését hozhatja a vasárnapi ukrajnai helyhatósági választás. A februárban elnökké választott Janukovics eddigi vezetése alatt az ukrán gazdaság ismét növekedésnek indult, de emellett jelentősen erősödött az elnöki hatalom, ami az ellenzék tiltakozását váltotta ki. Kárpátalján a két magyar párt külön indul, és elemzők szerint csak az egyiknek van esélye a mandátumszerzésre.

A 2010. október 31-i ukrajnai helyhatósági választást a parlament korábban május 30-ra írta ki, de később elhalasztották a most vasárnapi időpontra. A korábbi szabályozás szerint a politikai blokkok nem indulhattak volna a választáson, de az ukrán parlament augusztus 30-i döntése értelmében törölte ezt a megszorítást. Kijevben és a ternopili régióban most nem rendeznek önkormányzati választást. A helyi testületek felét pártlistáról, míg a másik felét egyéni körzetekben választják meg. Az ellenzéki pártok már a kampány kezdete óta folyamatosan választási csalásoktól tartanak.

Stabilizálták a gazdaságot

Legnagyobb szomszédunkban az év eleji elnökválasztást Viktor Janukovics, a Régiók Pártjának vezetője nyerte Julija Timosenko akkori miniszterelnökkel szemben. A váltást követően új kormány alakult, amelyet Mikola Azarov vezet a Régiók Pártja, a kommunisták és a Litvin Blokk támogatásával. Janukovics hatalomra kerülése óta Ukrajna eltávolodott a NATO-tól és az Európai Uniótól. A gazdaságot mindezek ellenére sikerült stabilizálni, amit bizonyít Dominique Strauss-Kahn közelmúltbeli kijelentése, miszerint Ukrajnában minden rendben van.

Azarov nemrégiben arról beszélt, hogy az ukrán gazdaság szép lassan kezd rendbe jönni. A GDP négyszázalékos emelkedést mutat, növekednek a valutatartalékok is, ezzel együtt viszonylag alacsony az infláció. További pozitív eredményként említhető meg a külső és belső adósságok mértékének csökkentése. Összességében elmondható, hogy a sikereknek köszönhetően megkezdhetjük Ukrajnában a széles körű reformok bevezetését – hangoztatta a miniszterelnök.

Az ukrajnai ellenzék azonban egyáltalán nincs megelégedve az ország gazdasági helyzetével. Nemrégiben ideiglenes parlamenti nyomozóbizottság felállítását kezdeményezték, ugyanis szerintük az Állami Statisztikai Bizottság (DKSZ) félreinformálja a lakosságot az infláció mértékét illetően.

Megerősödött az elnök hatalma

Az elmúlt időszak legnagyobb politikai változása az volt, hogy az ukrán alkotmánybíróság felülbírálta a 2004-ben hozott alkotmánymódosításokat, amelyek az elnöki hatalom meggyengítését és a parlament jogköreinek kiterjesztését jelentették. A 2004-es alkotmánymódosítás értelmében parlament nevezte ki a miniszterelnököt, a honvédelmi minisztert és a külügyminisztert is. Janukovics kezdeményezésére a parlament 252 képviselője írt alá petíciót, amelyben arra kérték az alkotmánybíróságot, hogy vonják vissza a 2004-ben hozott alkotmánymódosításokat és térjenek vissza az eredeti, erős elnöki hatalmat biztosító, 1996-os alkotmányhoz. Az ukrán ellenzék, elsősorban a volt miniszterelnök, Julija Timosenko, a demokratikus elvek súlyos megsértéseként értékelte az alkotmánybíróság döntését, amelynek elnökét bábunak minősítette és új választásokat követelt.

Az önkormányzati választásokat követően a kormányzó Régiók Pártja megerősítheti a mostani pozícióját – mondta Volodymyr Fesenko politikai elemző. Vélhetően a legtöbb régióban, leszámítva a középső és nyugati országrészt, a Régiók Pártja szerez többséget, míg a keleti részeken abszolút győzelmet arathat – tette hozzá. Fesenko szerint a nyugati részeken a helyzet ennél bonyolultabb, mivel megjósolhatatlan, hogy mely politikai erők lesznek képesek a többség megteremtésére.

A bejutás a tét a magyarok számára

Ami a magyar pártokat illeti, bár szóba került az összefogás, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) ajánlatát az együttműködésről végül a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nem fogadta el. Az UMDSZ augusztus végén rukkolt elő az összefogás ötletével, és a tárgyalóasztalhoz invitálta a másik szövetséget. A KMKSZ ezt el is fogadta, de a második egyeztetési kört már nem vállalták. A KMKSZ augusztus 30-i határozatában végül úgy vélekedett, hogy a Gajdos István vezette szövetség ajánlata a pártok összemosására törekedne, és az átláthatatlan listáknak köszönhetően igyekezne megtartani pozícióit.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a négy évvel ezelőttinél jobb eredményben bízik az október 31-i ukrajnai helyhatósági választáson. Viszont Fegyir Sándor szerint csak az egyik magyar pártnak van esélye képviselőket juttatni a kárpátaljai megyei tanácsba. A politológus elmondta, nagy valószínűséggel listán öt pártnak van reális esélye bejutni a megyei tanácsba. Ezek a Régiók Pártja, a Batykivscsina, a Szilna Ukrajina, a Jedinij Centr és az egyik magyar párt.

(Forrás: Kitekinto.hu, Kiyvpost.com, Karpatinfo.net, MNO)