Schmitt: Az Ab és az Országgyűlés is teszi a maga dolgát

Schmitt Pál szerint az Alkotmánybíróságnak joga és kötelessége volt döntését meghozni az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvényről, az Országgyűlés ugyanakkor a választópolgárok akaratának igyekszik eleget tenni a 98 százalékos különadóról szóló jogszabállyal. A köztársasági elnök a Magyar Televízióban péntek este elmondott nyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarországon működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát.• Fontos törvénymódosítást írt alá Schmitt Pál• Lázár egyeztet a szakszervezetekkel a különadóról

MNO
2010. 10. 29. 19:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államfő azt mondta, bizakodással tölti el, hogy egy nehéz pillanatban, amikor komoly dilemma elé került az ország, mindenki azt teszi, amire a megbízatása kötelezi. Nagyon fontosnak nevezte, hogy „ne bizonytalanodjunk el a nehéz pillanatokban”. Schmitt Pál hangsúlyozta, Magyarország nagy vállalkozásba kezdett ez év tavaszán, nagy változtatásokra szánta el magát, hogy a válságot leküzdve erős és büszke országgá váljon. Olyan országgá, ahol minden magyar embernek van esélye a boldogulásra, és amelyre fölnéznek a világban. A magyarok nagy közös vállalkozásának sikere azon múlik – tette hozzá –, hogy lesz-e erőnk végigmenni a megkezdett úton, véghez vinni a változtatást.

Nagyon fontos tehát – mutatott rá –, hogy ne bizonytalanodjunk el a nehéz pillanatokban. Ugyanilyen fontos az is – emelte ki –, hogy a változtatásnak mindenkor demokratikus, jogállami keretek között kell történnie. „Erről soha, semmilyen körülmények között nem mondhatunk le” – jelentette ki. Schmitt Pál azt mondta: az Alkotmánybíróság saját törvényi keretein belül hozta meg a döntését az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvényről, ez a testület joga és kötelessége volt.

Ugyanakkor – folytatta – az Országgyűlés demokratikusan megválasztott képviselőitől sem vitathatja el senki azt a jogot, hogy éljenek a választóktól kapott felhatalmazással, és mandátumukat a választók akaratának érvényesítésére használják. Ez nemcsak joga, hanem kötelessége is a választott képviselőknek – fűzte hozzá. Az államfő úgy látja, hogy a parlamenti képviselők az említett törvénnyel kapcsolatban a választópolgárok akaratának igyekeznek eleget tenni. Mindez azt jelenti – emelte ki –, hogy „Magyarországon működik a demokrácia, működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát”.

Felhívta a figyelmet arra, ha el akarjuk érni közös célunkat, „nem érdemes az új szabályokat a régi szabályok tükrében nézni”. Az új szabályokat a közös cél tükrében kell nézni, mindig azt a kérdést érdemes feltenni, hogy a közös cél felé segítenek-e, vagy sem. Schmitt Pál szerint „mindannyiunk számára fontos tanulság ebben az esetben is, hogy a régi szabályok nehezítik az előrejutást”. Ezért bízik abban – zárta nyilatkozatát az államfő –, hogy az új alkotmányban feloldhatók lesznek az új célok és a régi szabályok közötti ellentmondások.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.