Ősz van. A hideg, a köd egyik pillanatról a másikra maga mögé utasította a nyarat. A leveleket sárgán, rozsdabarnán vetik le magukról a fák. A természet csöndje ilyenkor csontig hatoló, ám ezt egyetlen pillanat alatt megszegi az a különös, semmi máshoz nem hasonlítható hang: a szarvasbőgés.
A Gemenci-erdő a mintegy 18 ezer hektárnyi területével Magyarország és Európa legnagyobb kiterjedésű, összefüggő ártéri erdeje. Úgy tartják, hogy gazdag madárvilága mellett itt él a kontinensen honos gímszarvas legértékesebb trófeát növesztő állománya. Jóllehet az év derekán jelentős pusztítást okozott az árvíz, Fodermayer Vilmos, a Gemenc Zrt. vadgazdálkodási ágazatvezetője szerint a szarvasállomány kisebb veszteséget szenvedett, mint amire számítani lehetett.
– Szerencsések voltunk, nagyon jó bőgés volt az idén. Százhuszonhat bika került terítékre, közülük hét adott tíz kilogramm fölötti trófeát – mondta Fodermayer, majd hozzátette: a legszebb tizenegy kilót és negyven dekát nyomott. A Gemenc Zrt. ágazatvezetője szerint a júniusi özönvíz ellenére az állatoknak nagyon jó felépítésű agancsuk volt, és a fő bőgés ideje már kifejezetten erősnek bizonyult.
Zala megyében ezzel szemben a korábbi évekhez képest elmaradoztak a vendégek. De még így is százhatvan bikát terítettek le az elsősorban Ausztriából és Németországból érkező vadászok. Páll Tamás, a Zalaerdő Zrt. vadászati felügyelője legbüszkébben egy idős Zala megyei bérvadász tizennégy kilogrammot meghaladó, kapitális trófeájára emlékezett vissza. Volt két másik hasonló méretű hatalmas példány is, azokat viszont külföldiek vihették haza.
– Szokatlanul lassan indult be idén a bőgés, szeptember közepén pedig egy özönvízszerű esőzés miatt teljesen elhallgatott. Utána ugyan újraindult, de ez az év, talán a gazdasági helyzet miatt, gyér forgalmat hozott – magyarázta Páll Tamás. A szakember cseppet sem tartja tragikusnak a helyzetet. Noha az állatállomány alig teszi ki a felét a nyolcvanas évekbelinek, sok más vadászterülettel szemben, ahol csökken vagy stagnál, Zalában felfutóban van.
Több gazdaság panaszkodott arra is, hogy rossz anyagi helyzetük miatt ki kell lövetniük a középkorú és idős állatok jelentős részét, s emiatt elfiatalodik az állomány. Páll Tamás azonban úgy vélte, némi előrelátással kielégíthető az európai trófeakultusz követőinek igénye anélkül is, hogy komolyabb károkat okoznánk a szarvaspopulációban. A Zalaerdő éppen ezért már korábban kialakított két különlegesen kezelt területet a gímszarvasok megőrzésére. A három, tizennégy kiló feletti bika közül kettő ezekről a helyekről származott.
– Somogyország szarvasország, de az esős szeptember most nekünk sem kedvezett – mondta el lapunknak Kemenszky Péter. A somogyi vadászkamara titkára szerint a szarvasbőgés a biztató kezdet után szeptember elején – a folyamatos időjárás változásnak köszönhetően – a legtöbb vadászterületen némán zajlott. A sok csapadék, a felázott talaj megnehezítette a bérvadásztatást, aminek eredményeképpen több vendégünk is az áhított trófea nélkül távozott. Hozzátette: a külföldi vendégkör folyamatos átalakulása figyelhető meg, Nyugat-Európa mellett a balkáni államokból is egyre több bérvadász keresi fel a megyét. Noha kiemelkedő, kapitális trófeájú szarvasbikát idén még nem hoztak terítékre, jó pár agancsos került ki a felső (10-12 kg közötti) kategóriából. Kemenszky Péter úgy véli, hogy a jövőben a vad-, de különösen a szarvasgazdálkodás kérdésének átgondolása szükséges. A dél-dunántúli gímszarvast a jövőben sokkal jobban meg kell becsülni, hiszen egy páratlan nemzeti kincsről van szó, amely a világon mindeddig egyedülálló – fogalmazott a vadászkamarai titkár.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
