A bizottsági elnök elmondta: a testület feladata, hogy összehangolja, generálja, irányítsa azokat a programokat és azt a stratégiai tervezést, amelyek a hátrányos helyzetű emberek ügyén akarnak segíteni. A testületnek tagja tíz államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a Miniszterelnökség képviselője is. Magyarországon hátrányos helyzetben lehet valaki területi alapon, például akkor, ha Észak-Magyarországra születik; szociális alapon, például ha olyan szegény rétegbe születik, ahonnan nem képes saját erőből kiemelkedni; illetve etnikai alapon. Utóbbival kapcsolatban Balog úgy fogalmazott, ma az országban cigánynak születni az esetek nagy többségében hátrányt jelent a munkaerőpiacon, az oktatásban és más területeken egyaránt.
Elmondta: már a testület első ülésén tárgyaltak egy a közcélú vízrendszerek működtetésével kapcsolatos munkaerő-piaci programról, amellyel a magyarországi belvízhelyzeten lényegesen tudnának segíteni. Hangsúlyozta: több ezer ember munkába való bevonásáról van szó, akikkel kapcsolatban azt szeretnék elérni, hogy – a program sikere esetén – olyan képességekre tegyenek szert, amelyekkel tartósan is benn maradhatnak a vízügyi igazgatóságok rendszerében.
A másik programpontról szólva, amely az etnikai jellegű, kizárólag statisztikai célú, anonim adatgyűjtést, -nyilvántartást érinti, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár közölte: olyan módszert terveznek kidolgozni, amely a törvények betartásával lehetővé teszi az etnikai adatok nyilvántartását. Ennek szükségességét Balog elsősorban azzal indokolta, hogy a romákra irányuló programok nagy részének azért nem állapítható meg az eredményessége, mert nem lehet pontosan tudni, ki az, aki roma, és ki az, aki csak annak vallja magát.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
