Az új Széchenyi-terv hét kitörési pontja – Gyógyító Magyarország, Megújuló Magyarország, Tranzitgazdaság, Tudomány-innováció, Otthonteremtés, Foglalkoztatás és Vállalkozásfejlesztés – mentén indított konzultációsorozat célja az új Széchenyi-terv vitairatához beérkezett javaslatok megvitatása, egyben további ötletek megfogalmazása volt. A széles körű társadalmi konzultációk eredménye lesz a hét kitörési pont véglegesítése a szakmai fórumokon összegyűjtött észrevételek alapján – írja a tárca.
A szakmai konzultációsorozatot a Vállalkozásfejlesztés elnevezésű konzultáció zárta. Az új Széchenyi-terv hét kitörési pontja részeként a Vállalkozásfejlesztés – üzletikörnyezet-fejlesztés programpont a vállalkozók és az állam szövetségére épít. Célja, hogy a cégek értékteremtő törekvéseit támogassa és a vállalkozások tevékenységét összhangba hozza a közjóval. Három fő pillére a vállalkozásbarát államműködés kialakítása, a vállalkozás tisztességének erősítése, valamint az állam és a vállalkozók közötti együttműködés kialakítása – áll a közleményben. A vállalkozásfejlesztés feltétele azonban, hogy az állam stabil és kiszámítható üzleti, valamint átlátható és vállalkozást támogató szabályozási környezetet teremtsen. A fenti célok megvalósulása érdekében többek között szükséges az élő munkát terhelő járulékok és az adónemek számának csökkentése, a felesleges bürokratikus terhek leépítése, továbbá az ügyintézés egyszerűsítése. Az új Széchenyi-terv révén át kell csoportosítani az uniós forrásokat a növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre, a pályázati rendszert pedig egyszerűbbé és kevésbé bürokratikussá kell tenni – fogalmaznak.
Az új Széchenyi-terv 2011. január 15-én indul.
(MTI)
origo.hu
Több ezer ember megélhetése múlik a párkányi fürdőn, ahol az agyevő amőba által fertőzött kisfiú járt
