Vas megyében bizakodnak

Mintegy 21 ezer hektáron, a tavalyinál 3 ezer hektárral nagyobb területen vetették el idén a repcét Vas megyében, és az őszi búza is 5 ezer hektárral nagyobb területen kerül a földbe, mint az elmúlt években – közölte Márkus Antal, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) vezető főtanácsosa.

MNO
2010. 10. 08. 6:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A repceföldeken az augusztusi, szeptember eleji vetések a legbiztatóbbak. A szeptember harmadik dekádjában vetett magok csak most bújnak ki a földből, így kétséges, hogy kibírják-e a telet. Az időjárástól függően előfordulhat, hogy tavasszal csak 15-18 hektáron marad meg a növény.

Évek óta 33-35 ezer hektáron termett a búza Vas megyében, az idén azonban a vetésterület elérheti a 40 ezer hektárt is. Az ország több részén is lemondtak már az őszi vetésről, de Vas megyében a növénytermesztők mindent megpróbálnak, mert az a gazda kerülhet jó pozícióba, aki még az idén el tudja vetni a búzát. A nyugati megyében már arra is volt példa, hogy a karácsony környékén elvetett magból jó hozamú búzatermés volt – fűzte hozzá Márkus Antal.

Vas megyét nem sújtotta az idén annyira a kedvezőtlen időjárás, mint a környező megyéket. Augusztusban és szeptemberben 250 milliméter csapadék esett, az éves, 600 milliméter feletti csapadékmennyiség 140 milliméterrel haladta meg az elmúlt évek átlagát. A víz azonban gyorsan levonult, nagyobb károk nem keletkeztek, sem a napraforgó, sem a kukorica nem áll a vízben.

Az őszi betakarítás a napraforgó aratásával kezdődött el. A napraforgó felét mintegy 5500 hektáron már betakarították, a tavalyinál kicsit magasabb, 2,3 tonnás hozamot értek el hektáronként. A cukorrépaszedés is elkezdődött a megyében, a viszonylag kicsi, 500 hektáros területen 50-60 tonnás hektáronkénti átlaghozam várható.

A becslések szerint a kukorica hektáronkénti átlaghozama elérheti a 7 tonna körüli átlagot is, ami nem számít ugyan rekordtermésnek, de a jelenlegi árak mellett jó eredményt jelent. A betakarítás azonban két-három héttel is elhúzódhat, legkorábban november elején kezdődhet el a kukorica aratása. A nedvességtartalom most 35-38 százalékos, és csak 20-25 százalék alatt lehet gazdaságosan betakarítani a termést. A szárítási költségek elérhetik az éves hektáronkénti, átlagos 150 ezer forintot. A gazdák azonban attól félnek, hogy az október–novemberi fagyok tönkreteszik a termést, és nem csökken a szemek nedvességtartalma sem.

A gabonaárak a növénytermesztők számára az idén kedvezően alakultak: az étkezési búza tonnánkénti ára meghaladja a 60 ezer forintot, 46-48 ezer forintért lehet eladni a kukoricát. A napraforgó 104 ezer forint, a repce ára pedig 100 ezer forint felett alakult. Azok a gazdák, akik alacsonyabb áron leszerződtek, rosszabbul jártak, mint akik most értékesítik a takarmányt, ezért az tűnik ideális megoldásnak, ha a termény egyharmadára kötnek előszerződést, a többit pedig a szabadpiacon értékesítik.

Márkus Antal kitért arra, hogy a jó áron való értékesítés meglátszik a vetőmagforgalmon és a műtrágyavásárláson is. Az állattenyésztők nagy része „több lábon” áll és megtermeli a szükséges takarmányt, a felvásárló élelmiszerláncok pedig visszanyomják majd az árakat, így a piacon sem várható drasztikus áremelkedés.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.