A dolgok „nagyon jelentős mértékben” Ázsiában dőlhetnek el

Kifejezetten prioritást képez a magyar kormány számára a Távol-Kelet-, illetve Ázsia-politika – tájékoztatta az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjait kedden a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Németh Zsolt azt mondta: úgy tűnik, a világ jövője a gazdaságban és egyre inkább a politikában is „nagyon jelentős mértékben” Ázsiában dőlhet el, ezért Magyarországnak és az Európai Uniónak is elemi érdeke a kapcsolatok elmélyítése a térséggel. Az államtitkár Magyarország stratégiai partnerei közé sorolta Japánt és Dél-Koreát. A kormány kül- és biztonságpolitikai vonatkozásban is együttműködik a térség demokráciáival – szögezte le.

Elmondta, hogy Japán az első számú befektető Magyarországon és a második legfontosabb kereskedelmi partner. A szigetország Magyarország legfontosabb pénzpiaci partnere, a magyar államkötvények legnagyobb vásárlója; az ázsiai térségből a legtöbb munkahelyet a japán tőke biztosítja Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a magyar EU-elnökség alatt „messzemenően indokolt” lesz Tokió érdekeinek figyelembe vétele, elő kell segíteni például a Japán-EU szabadkereskedelmi megállapodás megkötését. Kitért arra, hogy Dél-Koreával, amely a második legnagyobb befektető Magyarországon, intenzíven fejlődnek a kulturális-oktatási kapcsolatok, valószínű, hogy Szöul a közeljövőben kulturális központot létesít Magyarországon.

A régió több más államával Magyarország „pragmatikus kooperációra”, a gazdasági, kulturális és turisztikai együttműködés javítására törekszik. Ebbe a csoportba tartozik „az egyik legfontosabb ázsiai partner”, Kína, amely Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere. Kijelentette, hogy Budapest a politikai kapcsolatok fejlesztésére és a gazdasági együttműködés erősítésére is törekszik Kínával. Elmondta, a kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene meghaladja a 6 milliárd dollárt, ettől viszont jelentősen elmaradnak a tőkekapcsolatok, a befektetések nagysága ugyanis csak 600 millió euróra tehető. Hozzátette, reméli, hogy utóbbi téren hamarosan elmozdulás lesz.

Tajvan kapcsán kifejtette: a Kínához fűződő kapcsolatok sarokköve az úgynevezett „egy Kína” elvének elismerése, ezt Budapest mindig megtette. Magyarország ugyanakkor a gazdaságban és kultúrában – hangsúlyosan azokon a területeken, amelyek a kínai kapcsolatokat nem érintik hátrányosan–- Tajvannal is fejleszteni kívánja a kapcsolatokat. „Demokratikus állam, értékrendi alapon kiemelkedő partnerünk” – mondta, s utalt rá, hogy a térségből Tajvan a negyedik legnagyobb befektető Magyarországon.

Németh Zsolt nagy fegyverténynek nevezte, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség egyik legkiemeltebb eseményeként június 5-7-én Budapesten tartják az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) külügyminiszteri szintű értekezletét. Ez növelni fogja Magyarország tekintélyét az ázsiai térségben – állapította meg. Az államtitkár kitért arra is, hogy Ázsia két legjelentősebb feszültséggócát Észak-Korea, valamint a Tajvani-szoros körüli vita jelenti, „erre a két dologra mindenképpen nagy tekintettel kell lennünk”.

Szabó Vilmos (MSZP) üdvözölte, hogy a kormány alapvetően folytatja az előző kormány távol-keleti politikáját. Németh Zsolt beszámolója után a külügyi és határon túli magyarok bizottsága zárt ülésen hallgatta meg a londoni és a prágai nagykövetjelöltet.

(MTI)