A kisebbségeket is bevonnák a nyelvtörvény módosításába

Rudolf Chmel felszólította a szlovákiai nemzeti kisebbségek szervezeteit, hogy nyilvánosan véleményezzék és vitassák meg a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvénymódosítási javaslatot, amelyet a jövő héten kíván nyilvánosságra hozni. • Sunyi lépéssel álltak elő a felvidéki magyarok ellen?

Az emberi jogokért és a kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes erről kedden Pozsonyban beszélt, amikor a kisebbségi szervezetek képviselőivel találkozott. Chmel elmondta: az államnyelvtörvénnyel kapcsolatban a legnagyobb probléma az, hogy nincs összhangban a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvénnyel. „Az összhang hiányából számos ellentét adódik, amelyeket valamilyen módon fel kellene oldani” – mutatott rá a Híd párt kormányzati képviselője. Úgy látja: az államnyelvtörvény parlament előtt lévő újabb módosítási javaslata az alapvető problémákat ugyan eltünteti, „de azért ez még mindig nem az igazi”.

A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó jogszabály módosításának elfogadása esetén a nyelvhasználati küszöb a településeken a jelenlegi húsz százalékról tíz százalékra csökkenne, azaz a kisebbség nyelvét hivatalos érintkezésekben már akkor is használhatná, ha a lakosságon belüli aránya csak a tíz százalékot éri el. Ugyanakkor a kisebbségi nyelvhasználati törvény megsértéséért ugyanolyan szankciók járnának, mint az államnyelvtörvény be nem tartásáért – fejtette ki Chmel. A büntetések – akárcsak az államnyelvtörvény esetében – 50-től 2500 euróig terjednének.

A politikus szerint amennyiben a két törvénynek kompatibilisnek kell lennie, akkor mindkettőnek tartalmaznia kell szankciókat. Úgy vélte, hogy a kisebbségi nyelveknek bizonyos esetekben nagyobb védelemre van szükségük, mint az államnyelvnek. Chmel elismerte: javaslatainak elfogadtatása a koalícióban nem lesz könnyű. „Nem lesz egyszerű megmagyarázni és elfogadtatni, de az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelveknek valóban nagyobb védelemre van szükségük, mert helyzetük nem olyan erős, mint az államnyelvé” – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

A kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása az első lépés lenne az egységes, átfogó állami kisebbségvédelmi politika megteremtésében. Következő lépésként – várhatóan a jövő év közepén – elfogadhatnák a kisebbségi kultúrák állami támogatását szabályozó törvényjavaslatot is – fejtette ki a kormányfő helyettese.

(MTI)