A következő években az utak felújítása élvez elsőbbséget

Az új kormány közlekedési programjából kikerült az autópálya-centrikusság, több vasúti szárnyvonalat visszaállítottak, és készül egy hosszú távú út-, vasút-, hídfelújítási program, amelyben a már meglévő utak felújítása élvez elsőbbséget – mondta Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár kedden Siófokon.• A vasút előnyben lesz az átalakítások után a busszal szemben

Az államtitkár a háromnapos Nemzeti közlekedési napok konferenciáján tartott előadásában kifejtette: hosszú távú közútfejlesztési program készül, amelynek lényeges eleme, hogy a meglévő főútvonal-hálózat felújítására koncentrál. Nem lesz az elmúlt éveket jellemző nagy autópálya-építési bum, a meglévő utak ugyanis az igények nagy részét lefedik, ugyanakkor nagy szükség van már most ezek műszaki állapotának javítására – tette hozzá, szót ejtve indoklásában a rendelkezésre álló források szűkösségéről is.

Beszélt arról is, hogy a korábbi éveket jellemző erőltetett ütemű autópálya-fejlesztéshez nem volt elég pénz. Az ezt áthidaló PPP-finanszírozás nem bizonyult a leghatékonyabb forrásfelhasználásnak, ezért az új kormány nem preferálja az ilyen megoldásokat.

Többletforrások a karbantartásra

A tervek közt említette, hogy a kormány szeretné bevezetni az autópályákon a használatarányos díjfizetési rendszert, amitől az úthálózat karbantartására, felújítására fordítható többletforrást remél. A vasúthálózat tekintetében az uniós elvárásoknak megfelelően 2011-től ötéves szerződést kívánnak kötni a pályahálózat működtetésére.

Völner Pál hangsúlyozta, az útépítési célokat szolgáló uniós források felhasználása 2013-ig eldöntött. Sok beruházás még folyamatban van. Jelenleg zajlik a 2014-től kezdődő időszak előkészítése. Kulcskérdés lesz, hogy Magyarországnak sikerül-e megőrizni a pozícióit, vagyis a korábbi kohéziós és regionális források ismét a rendelkezésére állnak-e majd közlekedésfejlesztési célokra.

A távlati úthálózat-fejlesztési program szakmai javaslatának társadalmi egyeztetése a régiós és megyei testületek bevonásával rövidesen megkezdődik. A programtervezet a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) honlapján lesz majd megtekinthető. A folyamatot lezáró kormánydöntés után kezdődhet meg az elsők közé sorolt beruházások tervezési előkészítése.

Völner Pál szót ejtett arról is, hogy további utakon kívánják bevezetni a tehergépjárművek előzési korlátozását, amit nyáron az M7-es és az M3-as autópályán kezdtek el. A tervek szerint a korlátozást jövő tavasztól kiterjesztik a gyorsforgalmi úthálózat mintegy felére.

Alulfinanszírozottság

Völgyesi Zsolt, a KKK főigazgatója az ágazat jelentős alulfinanszírozottságáról beszélt. A PPP-konstrukcióban történt fejlesztések mintegy százmilliárd forintjába kerülnek évente az államnak. Emellett a költségvetésből idén 41 milliárd forintnyi összeg jutott a magyar úthálózat működtetésére és karbantartására, ami az autópálya-használatból fakadó bevétellel közel 90 milliárd forint. Ez jóval kevesebb a szükségesnél. „Nehezen lehetne európainak nevezni a magyar közúthálózatot” – fogalmazott a szakember. A mellékúthálózat felújítására nem marad pénz, a közútkezelő pedig 25-30 százalékkal kevesebb forráshoz jut, mint amennyire szüksége lenne az utak tisztításához, üzemeltetéséhez – tette hozzá.

A Nemzeti közlekedési napokat a KKK rendezte meg idén először. A mintegy hatszáz résztvevő között vannak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeinek vezetői és szakértői mellett a közlekedésszakma meghatározó szereplői.

(MTI)