A pénzügyi szolgáltatók biztonságosabb működése a cél

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elsődleges célja egyes uniós irányelvek hazai gyakorlatba való átültetése – mondta az általános vita elején az expozét ismertető nemzetgazdasági államtitkár kedden a parlamentben.• Szükség van egy hatékony és erős pénzügyi felügyeletre• Nincs szükség a „kádertemetőkre”

Cséfalvay Zoltán kijelentette, a módosítások többsége azt a célt szolgálja, hogy a pénzügyi szolgáltatók biztonságosabban és stabilabban működjenek, több és jobb minőségű tőkével rendelkezzenek, annak érdekében, hogy az esetleges veszteségüket tőkéjük segítségével rendezni tudják és ne legyen szükség az állami megmentésükre. Hozzátette, hogy habár minden szigorítás kihat a bankok hitelnyújtási hajlandóságára, véleményük szerint a negatív hatások kivédhetők a gazdasági növekedés felgyorsításával.

Cséfalvay Zoltán kiemelte az irányelvek közül a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság irányelveire épülő, a hitelintézkedésekről szóló módosításokat. Elmondta, hogy a módosítási javaslatok érintik a hitelintézetek és befektetési vállalkozások szavatoló tőkéjének meghatározását, a nagy kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat, a vezetők jutalmazását és a felügyeleti hatóságok közötti együttműködést is.

Megjegyezte, hogy a szavatoló tőke meghatározása kiemelkedő jelentőségű, mert ez határozza meg a vállalható kockázatok és a hitelek felső határát. A jelenlegi módosítás meghatározza a szavatoló tőkében korlátlanul elismerhető tőkeelemek követelményeit, illetve az úgynevezett hibrid instrumentumokkal szembeni feltételeket. Elmondta, hogy az új szabályok bizonyos részei csak időlegesek lesznek, mert tavaly decembertől az Európai Bizottság is konzultációra bocsátotta újabb javaslatait, de a végleges változatot jelen állás szerint csak jövő márciusra terjesztik elő.

Az államtitkár közölte, hogy alapjaiban megváltoznak a nagy kockázat vállalására vonatkozó előírások. Ennek minősül minden egyes hitel és garancia, ha annak mértéke eléri az intézmény szavatoló tőkéjének tíz százalékát. Egy ügyféllel vagy csoporttal kapcsolatban pedig a kockázatok összege nem haladhatja meg a szavatoló tőke 25 százalékát. Emellett a jövőben a nagy kockázat alól nem mentesülhetnek az éven belüli bankközi hitelek.

Kitért arra is, hogy uniós szinten is vitákat váltott ki a hitelintézetek javadalmazási politikája. Úgy fogalmazott, hogy az intézmények által alkalmazott politikának a jövőben törekedni kell arra, hogy az érintettek egyéni érdekeit összhangba hozzák az intézmények hosszú távú érdekeivel.

A törvénycsomag megerősíti a tagállamok közötti felügyeleti együttműködést is. Felhívta a figyelmet, hogy a betétbiztosítás összeghatárát az év végétől az eddig Magyarországon alkalmazott 50 ezer euró helyett százezerben kell meghatározni. Ez egyúttal az uniós betétbiztosítás felső határa is. Kitért arra, hogy tavaly november óta a pénzforgalmi intézmények is teljes körű pénzforgalmi szolgáltatásokat végezhetnek, amivel megszűnt a banki monopólium.

Elmondta, hogy a javaslat támogatja az innovatív fizetési megoldások alkalmazását is. Cséfalvay Zoltán pozitívumként értékelte azt is, hogy a jövőben nyolcról tíz évre emelkedik a lakás-takarékpénztári szerződések után igényelhető állami támogatások időtartamát és bővíti a lehetséges felhasználói kört. Úgy összegzett, hogy a javaslat nagyobb biztonságot és stabilitást eredményez a pénzügyi szolgáltatásokban és az uniós irányelvek átvételével hozzájárul az egységes belső piachoz való alkalmazkodáshoz.

(MTI)