Ha a Vajdaság rosszul jár, nemet mondanak a költségvetésre

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) idén sem fogja megszavazni a szerbiai költségvetést, ha a Vajdaság nem kapja meg a szerb alkotmány szerint neki járó részt a büdzséből – derült ki Pásztor István pártelnök szerdai szabadkai sajtótájékoztatóján.

A délvidéki magyar politikus Borisz Tadics államfővel, a legerősebb szerbiai kormánypárt, a Demokrata Párt (DS) elnökével tartott kedd esti belgrádi megbeszéléséről számolt be. Pásztor István elmondta, a VMSZ szeretné elkerülni a tavalyi konfliktushelyzetet, ugyanakkor nem tud eltekinteni attól, hogy a szerb alkotmány értelmében Vajdaság tartományt megilleti a költségvetés hét százaléka, és ezen összeg háromheted részét – vagyis bő negyven százalékát – fejlesztési célokra kell fordítani.

A pártelnök arra utalt, hogy tavaly a VMSZ – miután a büdzsé tervezetéből kiderült, hogy nem teljesülnek az alkotmány előírásai – nem szavazta meg a szerb költségvetést. A DS ezután több vajdasági önkormányzatban, köztük a tartomány második legnagyobb városában, Szabadkán felbontotta a koalíciót a magyar párttal.

Pásztor István elmondta, a VMSZ tisztában van vele, hogy a 2011-es szerbiai költségvetés „mozgástere behatárolt, de ezen a mozgástéren belül van lehetőség” rá, hogy ezt a bizonyos hét százalékot tiszteletben tartsák. A szerb költségvetés bevételeinek jelentős része a Vajdaságból származik, ezért ez az elvárás megalapozott – tette hozzá. A pártelnök világossá tette: ha idén sem teljesül, amit az alkotmányban leírtak, a VMSZ-nek nem lesz más választása, mint hogy nem szavazza meg a költségvetést.

Pásztor István és Borisz Tadics belgrádi megbeszélésén szó volt a bácskai körzethatár-módosítás kérdéséről is. A magyar pártelnök szavaiból úgy tűnt, továbbra sincs előrelépés ebben az ügyben, noha a két politikus szeptember közepén megállapodott arról, hogy év végéig módosítják a közigazgatási körzethatárokról szóló kormányrendeletet.

A vajdasági magyarok régi követelése, hogy három, több mint nyolcvan százalékban magyarlakta vajdasági járás, Ada, Zenta (Senta) és Magyarkanizsa (Kanjiza) Észak-Bánátból – amelynek a szerb többségű Nagykikinda (Kikinda) a székhelye – átkerülne a szabadkai központú, magyar többségű Észak-Bácskába, és ezzel helyreállna a kilencvenes évek eleji állapot. Noha a szerb vezetés többször ígéretet tett a vonatkozó kormányrendelet módosítására, az továbbra is várat magára.

(MTI)