A kereslet átalakult, és ez hatással van a sertéstartásra is. Ma már minden harmadik jószág, amelyet itthon a feldolgozók átvesznek, importból származik. Ennek nem az az oka, hogy nagyobb hasznot remélnek, hanem hogy nincs elég hazai. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint a vágások száma csaknem 25 százalékkal csökkent a múlt évihez képest, és 30 százalékkal kevesebb magyar sertést vásároltak fel a vágóhidak.
Jelenleg nettó 290-300 forintot adnak egy kiló élő sertésért, szemben a 2009-es májusi 420 forinttal. Lengyel Lóránt németkéri termelő a megyei internetes oldalnak hangsúlyozta, ez az ár a nagytermelőkre vonatkozik, akik nagy tételben, kiváló minőségű sertést (55 százalék feletti a húskihozatal) tudnak biztosítani a feldolgozók felé.
A hiányzó sertéshúst főként Hollandiából, Dániából pótolják a hazai húsipari cégek. Az említett országokból a magyarnál is olcsóbb áron érkezik az alapanyag. Lengyel Lóránt szerint alacsonyabb költségekkel (adó, járulék, illetékek) és magasabb támogatással dolgoznak a dán gazdák.
Soltész Gyula, a Naki Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója szerint kilónként 40 forintot buknak jelenleg a sertéstartáson. Spórolni sok mindenen már nem tudnak, hiszen a termelési költség 60 százalékát a takarmány teszi ki, amelynek jelentősen megugrott az ára. Az árpa tonnájáért 50, a búzáért 55, a kukoricáért pedig csaknem 60 ezer forintot kérnek.
A laikus erre azt kérdezné, ha ráfizetéses, akkor miért csinálják. A válasz Soltész Gyula szerint egyszerű: felépítettek egy korszerű üzemet, hitelt, támogatást kaptak, embereket foglalkoztatnak, hosszú távra terveztek. Családok megélhetése függ tőlük, nem lehet hol abbahagyni, hol folytatni a munkát.
(teol.hu)
origo.hu
Korábbi polgármester a szombati halálos baleset áldozata
