Interpellációk: téma volt az illegális külföldi idegenvezetők ügye is

A kötvénykibocsátások miatt nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatokról, a külföldi idegenvezetőkről és a magyar beszállítók válságadó általi veszélyeztetettségéről volt szó egyebek között az interpellációk órájában hétfőn a parlamentben.

Az Országgyűlés ezen a héten szerdán is ülést tart, amelyen a Lázár János Fidesz-frakcióvezető önálló indítványaihoz benyújtott módosító javaslatokról dönt a parlament – tudta meg az MTI a házbizottság hétfő délutáni rendkívüli ülése után. Mivel szerdára új ülést hívnak össze, napirend előtti felszólalások is elhangzanak a várhatóan délelőtt fél tízkor kezdődő plenáris ülésen. Az eredeti tervek szerint a héten kétnapos ülést tartott volna a Ház.

Pál Tibor (MSZP) az önkormányzatok kötvénykibocsátásának veszélyeire hívta fel a figyelmet, s idézte az önkormányzatok pénzügyi helyzetéről szóló, 2010 tavaszán készült tanulmányt. Kitért arra, hogy a kibocsátott kötvényállomány 250-300 településre koncentrálódik, s kérdéses, hogy a törlesztés megindulásakor a forrást hogyan fogják pótolni. Mit szándékozik tenni a kormány a nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatok fizetésképtelenségének megakadályozása érdekében? – tette fel a kérdést.

Tállai András pénzügyi államtitkár kiemelte: semmiféle közös felelősséget nem vállalnak a jelenlegi kormánypártok az előző kormányzati erőkkel. Minden költségvetésben forrásokat vontak el az önkormányzatoktól, ezért kerülhettek azok ilyen nehéz helyzetbe. 2005-ben alig több mint 300 milliárd volt a hitelállomány, amely idén meghaladja az 1000 milliárdot. Ebből a kötvénykibocsátás több mint ötszázmilliárd forint. Nem igaz, hogy minden önkormányzat felelőtlenül, s a működésére bocsátotta ki ezeket a papírokat – szögezte le. Cáfolta azt is, hogy a likviditási elemzéseket ne végezték volna el, kilenc önkormányzat ellen van adósságrendezési eljárás, de az egyetlen esetben sem a kötvénykibocsátás miatt folyik. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 238 igen és 90 nem szavazat mellett elfogadta azt.

Mi lesz az Orczy-kerttel?

Kocsis Máté (Fidesz–KDNP) azt kérdezte, mit kíván tenni a szaktárca a műemléki védettségű, állami tulajdonú Orczy-kert területéből eltulajdonított BKV-érdekeltségek visszaszerzése és az elszámoltatás érdekében. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a 26 hektáros kert fokozottan védett, amely kizárólagos állami tulajdonban tartandó, ugyanakkor a BKV itt helyezte el az azóta már nem használt buszgarázsát 56 ezer négyzetméteren. Mint mondta, törvénysértés történt, amikor a főváros és a BKV kérelmére a földhivatal a kert területének mintegy 21 százalékára bejegyezte a BKV tulajdonjogát. Ezzel a vagyon milliárdos értékű megcsapolása történt – fogalmazott.

Fónagy János államtitkár válaszában rámutatott: az ingatlan használati és tulajdonviszonyai összetettek, ezért a nemzeti vagyonkezelő komplexen vizsgálja a törvényes rend visszaállítása és az állam védelme érdekében megteendő intézkedéseket. Ha olyan tény, adat jut birtokukba, amely felveti a személyi felelősség kérdését, kezdeményezni fogják a személyi felelősségre vonást. Kocsis Máté és Németh Zoltán a választ elfogadta.

Visszaszorítják a jogosulatlan idegenvezetést

Zakó László (Jobbik) arról beszélt, hogy a turizmus lényeges szegmensét, az idegenvezetői szakmát valamennyi előző kormány elhanyagolta. Mint mondta, ezeket az állásokat sokszor külföldiek töltik be, s a turistacsoportok saját kísérőket alkalmaznak, ami jelentős bevételkiesést okoz. Milyen konkrét lépéseket terveznek, meddig tűrik a nem magyar idegenvezetők hamis történelemóráját a Hősök terén? – kérdezte.

Czomba Sándor államtitkár válaszában kiemelte: ha a hatósági ellenőrzésen megállapítják, hogy szabálytalanság történik, bírságot szabnak ki, s akár az adott szolgáltatás is megtiltható. Jogosulatlan idegenvezetés esetén szabálysértési eljárás keretében hatvanezer forintos bírság róható ki. A hatóság idei programjában e probléma visszaszorítása érdekében is fel kívántak lépni – jelezte, hozzátéve: az ellenőrzött idegenvezetők a kezdeményezést örömmel fogadták. A jogosulatlan idegenvezetői tevékenység visszaszorítása és a magasabb bírságok érdekében folyamatos az egyeztetés a tárca, az idegenvezetők szervezete és a hatóságok között. A jogszabályi módosításokat az első félévi jogalkotása keretében készíti elő a tárca. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 216 igen, 79 nem és 7 tartózkodás mellett jóváhagyta.

Nem támogatják a „narancsadót”

Vágó Gábor (LMP) azt kérdezte, ki védi meg a magyar beszállítókat attól, hogy a válságadót rájuk terheljék a kereskedelmi láncok. A kormány milyen eszközökkel kívánja enyhíteni kiszolgáltatottságukat, támogatják-e az LMP vonatkozó indítványát? – kérdezte, s a Gazdasági Versenyhivatal erősítését kérte. Czomba Sándor államtitkár válaszában kiemelte: a válságadó nem piacszabályozási eszköz, ilyen hatást egyetlen ágazati adó sem képes kiváltani, de nem is ez volt a cél. Ami megoldást jelenthet: a vonatkozó szabályok betartása, betartatása – mondta, s idézte az ideillő passzust. Kiemelte: az LMP-s indítvány, „a narancsadó” sem alkalmas arra, hogy az inkorrekt üzleti gyakorlatnak gátat vessen, az egységes belső piacon ugyanakkor különbséget tenne abban, hogy honnan szerezték be az árukat, így azok szabad áramlását akadályozná. A jövőben nagyobb figyelmet fordítanának többek között az új kereskedelmi egységek létesítésére – jelezte, hozzátéve: kiemelt figyelemmel lesznek a magyar termékek népszerűsítésére. A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont 220 igen és 93 nem mellett igen.

(MTI)