Jól járnak a bevándorlókkal a németek?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung olyan cikket közöl, amelyben a szerző liberális kutatókra hivatkozva azt állítja, olcsóbbak a bevándorlók alkalmazása, mint a német gyermekek felnevelése. A Bild Zeitungnak nyilatkozó Helmut Schmidt szerint súlyos következményekkel járt a korábbi, szabályozatlan migráció.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)

A konzervatív frankfurti napilapban Patrick Bernau Az indiaiak olcsóbbak, mint a gyerekek című cikkében ismerteti a provokatív téziseit a bevándorlás mellett. A szerző szerint az új számok azt mutatják, a legtöbb bevándorló egyáltalán nem kerül sokba az államnak. Sőt olyan sok adót és járulékot fizetnek, hogy a német állam keres a bevándorláson. A számok a freiburgi egyetemen dolgozó, liberális irányultságú Generációs szerződés kutatóintézetből származnak, amelyet Bernd Raffelhüschen pénzügyi szakember vezet. Kiszámították, hogy mennyi pénz folyik be a bevándorlóktól, és mennyit fizetnek ki nekik nyugdíj, segély és már szociális támogatás formájában.

Kiderült, egy húszas éveiben Németországba érkező személy átlagosan 40 ezer eurót juttat az államkasszába. Ha 20 vagy 30 évesen jönnek az országba, akkor a német államnak nem kell sem tanárt, sem családi pótlékot fizetnie miattuk, és ha megöregednek, alacsonyabb nyugdíjat fizetnek nekik. Ha viszont egy német gyermek a világra jön, akkor 28 ezer euró állami támogatásra számíthat. A demográfiai probléma megoldásában is hasznosabbak a bevándorlók, mint az újszülöttek. Amennyiben Németországba 200 ezer bevándorló érkezne, akkor az államnak 2050-ig évente a gazdasági teljesítményének 4,2 százalékát kellene a jóléti rendszer számára megtakarítani. Ha ugyanennyi újszülött növelné a lakosságszámot, akkor a megtakarítási kényszer elérné a 4,7 százalékot az intézet számításai szerint.

Bild Zeitung (Bild.de)

A legnagyobb példányszámú bulvárlapban Hans-Jörg Vehlewald Mi romlott el a bevándorlásban, Helmut Schmidt? címmel készített interjút a volt szociáldemokrata kancellárral. Schmidt elmondta, számára igen fontos, hogy a németek azonosuljanak a nemzetükkel, ami más népeknél természetes. De a nemzeti identitást szeretné összekapcsolni egy európaival. Mert egy olyan évszázad előtt állunk, amelynek végén az európaiak a föld lakosságának alig négy-öt százalékát fogják adni. Látjuk Kína, India, Brazília felemelkedését. Annál is inkább össze kell tartani az európaiaknak. Szükségünk van annak tudatára, hogy egy csónakban evezünk.

A volt kancellár elmondta, Sarrazin téziseiben hibásnak tartja, hogy a kulturális hagyományokba belekeverte a géneket, az öröklést. De Sarrazinnak igaza van abban, amit számos muzulmán integrációs készségéről mond. Aki csecsemőkorától egy teljesen Európa-idegen környezetben nőtt fel, annak sokkal nehezebb a német társadalomban élnie.

A szociáldemokrata politikus szerint hiba volt, hogy nem figyeltek arra, ki érkezik Németországba. Mára Németország bevándorlási célország lett, de hiányoznak a szabályok. Ami ellen a leghatározottabban fel kell lépni, az a gettók kialakulása, ami folytatódik az iskolákban és az osztályokban.