Sokan aggódnak a Fed döntése miatt

Az Egyesült Államok jelentős partnerei körében aggodalmat keltett az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) múlt szerdai intézkedése, az, hogy jövő június végéig 600 milliárd dollár új pénzt pumpál a pénzügyi rendszerbe, és korábbi kintlevőségei törlesztéséből is visszaforgat 250-300 milliárd dollárt a piacra.

A német gazdasági miniszter, Rainer Brüderle vasárnap a Welt am Sonntag című lapban megjelent nyilatkozatában azt mondta, hogy „a bővítő amerikai pénzügypolitika aggasztó, mert a szélsőséges pénzügyi enyhítés valójában közvetett manipuláció a dollár árfolyamával. Ez a dollár leértékelődéséhez fog vezetni, márpedig a protekcionizmus egyikünknek sem segít, ha stabil világgazdaságot akarunk”. „Természetesen kívánatos, hogy az amerikai gazdaság föllendüljön, de nem hiszem, hogy pusztán a Fed pénzinjekciójától minden rendben lesz” – fejtegette a német gazdasági miniszter.

Szombaton a Der Spiegel idézte Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert, aki úgy vélte, hogy „az amerikai gazdaságban nincs likviditáshiány, úgyhogy ennek az intézkedésnek nem látom értelmét”. Szerinte a Fed döntése aláássa az Egyesült Államok szavahihetőségét, bizonytalanságot okoz. „A német export nem árfolyam-bűvészkedés miatt sikeres, hanem a német cégek javuló versenyképessége miatt. Az amerikai növekedési modell ellenben súlyos válságba ragadt. Az Egyesült Államok túl régóta él jobban a lehetőségeinél, pénzügyi szektora aránytalanul felduzzadt, ipari magját pedig elhanyagolták. Sok oka van Amerika problémáinak, de a német kereskedelmi többlet nincs az okok között” – mondta a német pénzügyminiszter. „Nehéz lesz ésszerű egyensúlyt elérni az ipari és a felzárkózó országok között, ha így aláaknázzák az amerikai pénzügypolitika hitelességét. Nem helyes, hogy Amerika az árfolyam manipulálásával vádolja Kínát, majd lenyomja a dollárt azáltal, hogy beindítja a bankóprést” – tette hozzá.

Pénteken Angela Merkel német kancellár maga is értésre adta: a húszak (G20) következő csúcstalálkozóján nem fogja szó nélkül hagyni a Fed pénzügypolitikáját, amely egyértelműen rontja a dollár árfolyamát. Korábban a kínai vezetés is hangoztatta, hogy a kereskedelmi aránytalanságok fő oka nem az, amit Washingtonban panaszolnak – mármint hogy a kínai jüan túl gyenge volna a dollárhoz képest –, hanem az ok a két ország eltérő gazdaság- és külkereskedelmi szerkezetében és a hatékonyságban rejlik. Most a hét végén az egyik kínai pénzügyminiszter-helyettes Japánban, Kiotóban nyilatkozva azt mondta, hogy „a mennyiségi enyhítés politikája kiváltotta a felzárkózó országok aggodalmát”. Egyszersmind kérte a többi fejlett országot, hogy tartózkodjék a pénzellátás efféle növelésétől.

A kínai export növekedése jövőre várhatóan lassul a bizonytalan világkereslet miatt. Ilyen körülmények között a kínai vállalatok legfeljebb a jüan 5-6 százalékos felértékelődését viselnék el jelentősebb károsodás nélkül – írta a hét végén a Sanghajban megjelenő China Securities Journal, a kínai kereskedelmi minisztérium kutatóintézetének egy felmérését idézve. Az idén eddig a jüan csaknem 3 százalékkal értékelődött fel a dollárhoz képest. A kínai kereskedelmi minisztérium szerint Kína külkereskedelmi többlete az idén 180 milliárd dollár körül várható a tavalyi 196 milliárd helyett. A brazil központi bank elnöke, Henrique Meirelles a hét végén arra figyelmeztetett, hogy a Fed intézkedése más országokban „értékpapír-buborékok” kialakulásához vezethet, vagyis a dollárral szemben felértékelődő valutákban jegyzett értékpapírokat is túlságosan felértékelheti a piaci spekuláció, ami később nagy zökkenőket, akár kisebbfajta pénzügyi válságokat is okozhat.

(MTI)