Réthelyi Miklós közölte, a törvényjavaslat célja az is, hogy erősítse a generációk közötti együttműködést, mivel az elmúlt nyolc év rossz kormányzása szembefordította egymással a társadalom csoportjait, a fiatal korosztályokat az idősekkel, a gyermekeseket a gyermektelenekkel, és szétzilálta a családokat. Úgy látja: minden ember számára alapvető érték kell, hogy legyen a család. Ennek erősítésére a gyermekvállalás támogatására már eddig is több lépést tett a kormány – emlékeztetett az expozéban.
A miniszter elmondta: legalább 32 év munkaviszonyt is elegendő igazolni, ha a negyven évhez hiányzó időben az igénylő gyermeknevelés miatt volt távol a munkától, de a gyermektelen nőket is megilleti a negyven év munka utáni nyugdíjazás. Felidézte, félreértésre is okot adott, hogy sokan kifogásolták: a tanulmányi idők kiesnek a beszámítható időből. Réthelyi Miklós leszögezte: a szolgálati idő számításának szabályai nem változtak, továbbra is figyelembe kell venni a szakmunkástanuló-időt, a felsőoktatás nappali tagozatán 1998 előtt folytatott tanulmányok idejét, az ápolási díj, valamint a munkanélküli ellátás idejét.
Kitért arra: a bevezetendő új kedvezménnyel – a nyugdíjkorhatár elérésekor megállapított ellátásokhoz viszonyítva – akár hat-tíz évvel hosszabb nyugdíj-folyósítási idő keletkezik. Hangsúlyozta: ezt járulékfizetéssel kell megalapozni, ezért nem vehetők figyelembe a jogosultságnál a járulékfizetéssel nem fedezett, illetve a kedvezményes járulékfizetéssel teljesített idő. Előbbire a felsőoktatásban eltöltött, utóbbira a szakmunkástanuló időt hozta fel példaként. A gyermekneveléssel eltöltött időre viszont járulékfizetés nélkül is vonatkozik a jogosultság.
Kiemelte: a nyugdíj összegének a kiszámításánál természetesen minden szolgálati időt el kell ismerni. A miniszter úgy látja, az új kedvezmény jelentőségét fokozza, hogy aki ennek igénybevételével megy nyugdíjba, a megállapított nyugellátását csökkentés nélkül, teljes összegben megkapja. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok vehetik igénybe ezt a lehetőséget, akik a nyugdíjba vonulással megszüntetik a munkaviszonyukat. A nyugdíj folyósítását szüneteltetik, ha valakinek egy éven belül a minimálbér tizennyolcszorosát meghaladó jövedelme van.
Réthelyi Miklós fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy az öregségi nyugdíj jogosultsági feltétele nem változik, ahogy a korhatár előtti nyugdíjazásé sem. A törvényjavaslat elfogadása után szélesebb választási lehetősége lesz a nyugdíj előtt álló nőknek, akik eldönthetik, hogy melyik kedvezményt veszik igénybe – mutatott rá. Az expozéban beszámolt arról: a nők nyugdíjkedvezménye elősegíti az érintettek további családi szerepvállalását, és ezáltal javulnak a gyermekeik, a fiatal gyermekes anyák munkaerő-piaci részvételének feltételei. Hozzátette: a változás eredményeként lehetővé válik az idősebb szülők családon belüli ápolása is.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartólapos adatszolgáltatási kötelezettség meghosszabbítását, és kedvezőbb lehet a nyugdíj mellett munkát vállalók számára befizetett nyugdíjjárulékuk ellenében járó nyugdíjemelés megállapításának szabályozása. Jelenleg ezt csak akkor kaphatják meg, ha legalább 365 napon át fizetik a járulékot, a jövőben ezt minden évben el kellene számolni a ledolgozott napok számától függetlenül, és ezeket visszamenőleg is elismerik.
A miniszter közölte azt is: megszűnne az a korlát, amely szerint a szolgálati idő megállapítását legfeljebb tíz évvel a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően lehet kérni. Az indítvány – mint mondta – alapvetően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását tartalmazza, de a biztosítottak számára kedvező változást javasol a rehabilitációs járadékról szóló törvényben is. A rehabilitációs járadékról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy egyszerűbbé válna ennek kiszámítása, és a rehabilitációs programban 2008 óta részt vevők számára egy évvel meghosszabbítanák a folyósítás időtartamát. Réthelyi Miklós jelezte, a törvényjavaslat visszaállítaná azt a korábbi állapotot, hogy az egészségkárosodott ember a nyugdíjkorhatárt megelőzően tíz évvel akkor is választhassa a rokkantsági nyugdíjat, ha rehabilitálhatónak minősítették.
Pluszlehetőség
Ertsey Katalin (LMP) több ponton kritizálta a tervezetet, többek között kifogásolta, hogy nincsenek háttérszámítások. Hogyan jött ki a harminckét, illetve nyolc év? – firtatta. Csizi Péter, az általános vitában felszólaló Fidesz-képviselő arról beszélt, hogy jövőre előreláthatólag 2100 milliárd forint lesz a nyugdíjkassza bevétele, miközben a nyugdíjkifizetések összege 3000 milliárd forint lesz, azaz már most látható, hogy 900 milliárd forint hiánnyal számol a nyugdíjfolyósítás. Ezt az összeget pótolni kell, és el kell jutni oda, hogy a nyugdíjkassza eltartsa a kifizetéseket – hívta fel a figyelmet azzal, hogy 2013–14 végére kerülhetnek a befizetések és kiadások összhangba. A nők kedvezményes nyugdíjba vonulása kapcsán azt mondta, a törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy megteremtse a hosszú idő óta dolgozó nők nyugdíjkedvezményét; elismerje a nők kettős – családi és munkahelyi – szerepvállalását. Közölte: az új szabályokkal lehetőség lesz az életpálya tervezésére. Szerinte a jogszabály erősíti a családi szerepvállalást, az idősebb, nyugdíjba vonuló nők segítséget nyújthatnak a fiatalabbaknak.
Hosszas, kétperces felszólalásokból álló vita bontakozott ki arról, hogy mit jelent a kormány javaslata. A fideszes hozzászólók – Tarnai Richárd, Babák Mihály – leszögezték, hogy a nyugdíjrendszerbe egy harmadik, a nőknek szóló kedvezmény lép be. Kaufer Virág (LMP) arról beszélt, hogy a nők jelentős része nem tudja majd a kedvezményt igénybe venni. A szocialista Gúr Nándor pedig azt mondta: a törvényjavaslat, amely inkorrekt lépéseket tartalmaz, a nők között teremt diszkriminációt.
Soltész Miklós államtitkár úgy vélekedett: az MSZP jobban tette volna, ha most is kivonult volna a vitából, és akkor képviselői nem mondtak volna ennyi zavaros dolgot. A szocialistáknak az fáj, hogy az édesanyáknak, asszonyoknak adnak újabb lehetőséget, úgy, hogy munkaviszonyt számolnak fel, és hozzászámítják a gyerekekkel eltöltött időt. Felhívta a figyelmet, hogy a szolgálati idő továbbra is beleszámít a nyugdíjszámításba, így az iskolai végzettség negyven év munkaviszony felett beleszámít a szolgálati időbe. A Csillag börtönben lévők valóban nem kapnak szolgálati viszonyt – közölte azzal, hogy azok a szocialista képviselők sem a jövőben, akik a letartóztatás során ”remélhetőleg börtönbe fognak kerülnek a sok csalás miatt”.
Tarnai Richárd (KDNP) elismerte, a törvényjavaslattal biztosítandó kedvezményt nem tudja mindenki igénybe venni, korábban viszont, mivel nem is volt ilyen kedvezmény, senki nem is élhetett vele. Szűcs Erika, az MSZP képviselője úgy vélekedett, hogy a kormányoldal titkolja az átfogó nyugdíjrendszeri elképzeléseit, ezért most csak feltételezésekkel lehet véleményt mondani a törvényjavaslatról. A szocialista politikus így abból a feltételezésből indult ki, hogy megmarad az emelt korhatár, és ebben a rendszerben jelenik meg az új intézkedés, amely nem nyugdíj-, hanem családpolitikai intézkedés.
(MTI)
origo.hu
Teljes leállás jön az egészségügyben - itt vannak a legfontosabb tudnivalók!
