A Ház 315 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 43 tartózkodással hozta meg döntését. A kormánypártok mellett az MSZP és az LMP is támogatta az előterjesztést; a Jobbik frakciójának tagjai a nemmel szavazó Murányi Levente és Zakó László kivételével tartózkodtak.
Az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás az első mérföldköve Szerbia leendő európai integrációjának, azonban nem jelent tagfelvételi kötelezettséget az EU számára. A megállapodás rögzíti, hogy a társulást egy legfeljebb hatéves átmeneti időszak alatt kell megvalósítani. A megállapodás végrehajtását a Stabilizációs és Társulási Tanács évente felülvizsgálja.
A dokumentum rendelkezik az EU és Szerbia politikai párbeszédének kereteiről, valamint kimondja, hogy hat év alatt Szerbia és az Európai Közösségek között fokozatosan kétoldalú szabadkereskedelmi terület jön létre. A megállapodás többek között rögzíti a munkavállalók szabad mozgására, a letelepedésre, a szolgáltatások nyújtására, a folyó kifizetésekre és a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályokat, valamint szól a szerb jognak a közösségi joghoz közelítéséről.
Kimondja az alapvető emberi jogok tiszteletének és a kisebbségek védelmének követelményét, illetve előírja Szerbia számára a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést. (Az Európai Bizottság 2005 októberében kezdte meg a megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat Szerbiával. Azokat azonban felfüggesztették, miután a szerb kormány nem működött együtt megfelelően a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök elbírálására felállított nemzetközi törvényszékkel. Az utóbb folytatódó tárgyalásokat lezáró ratifikációs folyamatot azonban a bizottság újból felfüggesztette, és annak végül csak 2010 júniusában adott zöld utat.) Szerbia a dokumentum alapján pénzügyi segítséget kaphat támogatás vagy kölcsön formájában az Európai Közösségtől, illetve az Európai Befektetési Banktól.
A társulási megállapodás vitájában Németh Zsolt külügyi államtitkár többek között hangsúlyozta: ígéretes, hogy Szerbiában törvényt alkottak a kulturális autonómiáról, valamint biztatónak nevezte a Magyarország és a Szerbia közötti kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás megkötését. Hozzátette: az emberi jogok vonatkozásában Szerbiának még vannak feladatai.
Mindezzel összefüggésben azt mondta: a szerződés gyors ratifikációjával Magyarország bátorító üzenetet küld Szerbiának, mert így többet lehet elérni, mint „felelőtlen hőbörgéssel”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a megállapodással Szerbia még „az Európai Unió előszobájába” sem kapott belépőt.
(MTI)
origo.hu
Ezen a középiskolai kvízen felnőttek is elvéreznek – Ön hány kérdésre tudja a választ?
