A testület 19 kormánypárti igen és 6 ellenzéki nem szavazattal találta általános vitára alkalmasnak a javaslatokat, amelyeket tárgysorozatba is vettek. Lázár János úgy módosítaná az alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, hogy rögzítené: nincs helye alkotmánybírósági felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely országos népszavazással sem változtatható meg.
Előterjesztőként a bizottság ülésén elmondta, a Fidesz ígéretet tett arra tavasszal, hogy ha megnyerik a választásokat, akkor a jó erkölcsbe ütköző és a társadalom igazságérzetét jelentős mértékben sértő végkielégítéseket visszaszerzi az állam. A választási ígéretek betartása alapvető fontosságú, azért jogszerű és alkotmányos keretek között mindent meg kell tenni – fűzte hozzá. Lázár János közölte: a most hatályos alkotmány nem teszi lehetővé az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, hogy ezt a kérdést megoldják, ezért tett javaslatot az alkotmány, illetve az Alkotmánybíróság hatáskörének a módosítására.
Schiffer András (LMP) arra kérte Lázár Jánost, hogy fontolja meg a javaslatok visszavonását; mint mondta, a BKV-s végkielégítések a Fidesz javaslatai alapján nem „húzhatók vissza”. Mint mondta, partnerek abban, hogy „nyissák meg a munkajogi szabályokat a jó erkölcs polgári jogi kategóriája előtt”, hogy vissza lehessen perelni három éven belül azokat a pénzeket, amelyeket tisztességtelen megállapodások alapján fizettek ki. (Schiffer András erre vonatkozóan módosító indítványt is benyújtott.) Ipkovich György (MSZP) az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését „példátlannak, a demokráciával ellentétesnek, és a jogállam lebontásának egyik első lépéseként” értékelte.
Lázár János a tárgyalt javaslatokat azt követően nyújtotta be, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.
(MTI)
origo.hu
Fiatal édesanyákat zaklat egy férfi Makón
