Újra a Szent Korona ragyog Pozsony felett

Két hónapos tatarozás után csütörtökön újra visszakerült a pozsonyi Szent Márton-dóm tornyára a magyar királyi korona mása.

A műemléket az elmúlt hetekben felújították, újraaranyozták majd a dómban kiállították. „A korona visszahelyezése a dóm tornyára több órát vett igénybe. Az aranyozott műemléket először egy deszkából készült rekeszbe tették, majd fokozatosan felhúzták a magasba és visszaszerelték a helyére” – közölte Halko József, a pozsonyi püspöki hivatal szóvivője.

A Szent Korona aranyozott mását augusztusban szerelték le a restaurátorok, majd felújították. A műalkotást a felújítás után a templomban a nagyközönség is megtekinthette. A nagy érdeklődésre való tekintettel az eredetileg egy hétre tervezett kiállításból egy hónap lett.

A korona belsejében egy 1905-ös újságot is találtak, ekkor volt az alkotás utoljára leemelve a toronyról. Szintén találtak benne egy 1846-ból származó színlapot, és egy 1785-ből származó pergament, mely részben megégett. Így valószínűsítik, hogy még az előző koronában is benne volt, mely egy 1833-as tűzvész során lezuhant.

A műtárgy rézlemezből készült, 164 centiméter magas és mintegy 150 kilogramm súlyú. Egy évszázada Wienstabl Móric helyi aranyműves műhelyében aranyozták be. A felújítás után akkor is kiállították a székesegyházban.

Pozsony egyik meghatározó történelmi épületét, a Duna partján álló Szent Márton-székesegyházat július óta tatarozzák. Szakértők szerint a tüzetes állagfelmérés után derül csak ki, milyen mértékű javításra és felújításra lesz szükség. A templom homlokzatán és a torony borításán is elvégeznek néhány kisebb javítást.

1563 és 1830 között a pozsonyi dóm volt a magyar uralkodók koronázási temploma. Mai formáját 1877-ben nyerte el, helyén eredetileg román stílusú templom állt. Templomhajóját 1452-ben szentelték fel, majd a XV-XVIII. században további mellékhajókkal bővítették. Átfogó felújítási munkálatokat utoljára mintegy fél évszázaddal ezelőtt végeztek az épületen. A Szent Márton-székesegyház padlásáról került elő a XII. század derekán keletkezett Pray-kódex, amely egyebek közt a legrégibb összefüggő magyar szövegemléket, a Halotti beszédet is magában foglalja.

(MTI)