Bizakodnak a kisvállalkozások

A 2010-es év nagyon nehéz volt a magyar mikro-, családi és kisvállalkozások számára, azonban bizakodással néznek a 2011-es esztendő elé – mondta Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke az MTI-nek.

MNO
2010. 12. 28. 7:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a gazdasági folyamatok három jelentős területen okoztak hátrányt a kisvállalkozásoknak: a főfoglalkozású egyéni vállalkozók és a betéti társaságok beltagjai adózás szempontjából kedvezőtlenebbül jártak, mint a többi társas vállalkozás, a belső fogyasztás visszaesése miatt csökkent a piaci kereslet, a lakásépítések elmaradása következtében az építőipar mélyrepülése folytatódott. Ez utóbbi az IPOSZ tagsága 40 százalékának 30-40 százalékos forgalom- és jövedelem-visszaesést jelentett. Szűcs György kitért arra, hogy az iparosok egyre kevesebb kedvvel fogadták a szakmunkástanulókat is. Esetükben is igaz, hogy hatalmas volt a bürokrácia, amely akkora kötelezettséget rótt a működő cégekre, hogy nagy erőforrásokat kötöttek le. Mindezeket a negatívumokat a családi tartalékok alig tudták kiegyenlíteni, a mikro- és kisvállalkozások már szinte önkizsákmányolásig dolgoztak – fogalmazta meg Szűcs.

Az IPOSZ elnöke elmondta: a jövő évre azt várják – és erre biztató jelek vannak –, hogy az IPOSZ javaslatait a kormány befogadja, és a családi, mikro- és kisvállalkozásokat kellő súllyal kezelik a gazdaságban. Vagyis érzékelhetően csökken a bürokrácia, az ellenőrző szervek preventív szemléletet alkalmaznak, a jogalkotók pedig az üzemméretet is figyelembe veszik a szabályozásnál, hogy az üzletre lehessen koncentrálni. Kiutat jelenthet a 2011. januártól kezdődő szabályozás, mivel az eddig megkülönböztetett főállású egyéni vállalkozókra, bt.-beltagokra a vállalkozói nyereség után ugyanannyi – 10 százalékos – adó vonatkozik, mint a gazdasági társaságokra. A versenyhátrány kiegyenlítődése megkezdődött azzal, hogy az alkalmazotti 16 százalékos személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozókra is vonatkozik – vélekedett az IPOSZ elnöke.

Kedvezőnek értékelte az érdekképviselet elnöke, hogy az Új Széchenyi-terv céljai között szerepel a foglalkoztathatóság növelése, a kisvállalkozásoknak szóló technológiai fejlesztés, a hitel- és garancialehetőségek bővülése, a lakásépítés növelése, és fejlesztendő terület lesz az egészség- és gyógyturizmus, a szállítmányozás. Azt remélik, hogy a nehéz helyzetben lévő kisvállalkozások egyenlő eséllyel indulnak a pályázatoknál. Az IPOSZ 2011 májusában tartja programalkotó közgyűlését. Szűcs György elmondta, hogy a formálódó program fontos része lesz a foglalkoztathatóság és a foglalkoztatás kérdése.

Szerintük a szakmunkás- és felnőttképzés révén húszezer új munkahelyet lehetne teremteni azzal, hogy a felszabadult szakmunkásoknak további egy évre gyakornoki időt biztosítanának, és a foglalkoztató vállalkozás járulékkedvezményt kapna. További munkahelyeket jelentene, ha az önkormányzatok a helyi vállalkozásokat foglalkoztatnák beruházásaiknál.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.