A kiváltó ok ugyan nem teljesen tiszta, hiszen a sértett és a vádlottak másként emlékeznek, mi is történt, amikor a kaposfüredi utcában a lovas kocsi elé kanyarodott az autó: csak az bizonyos, hogy verbálisan igen kemény mondatok hangzottak el a sofőr és a kocsin ülők részéről, ám természetesen mindkét fél kisebbíteni próbálta saját szerepét. Mivel azonban az eset verekedéssel zárult, elég egyértelmű, hogy a vádlottak az autós után eredtek.
Nagyon rosszul állna az ország, ha minden ilyen konfliktus így végződne – jegyezte meg az ügyész, aki életszerűtlennek tartotta a vádlottak védekezését, hogy nem az autós után indultak, hanem csak megjáratták a lovakat, s így botlottak bele ismét.
Egészen pontosan a háza előtt, ahol rátámadtak a férfira, majd a segítségére siető anyjára és apjára is. A verekedés során aztán a sértett apja életveszélyes sérüléseket szenvedett. A védelem tanúi szerint a szülők támadtak a két vádlottra, ám a vád szerint életszerűtlen, hogy egy negyvenkilós nő és egy idős ember részeg fiatalokra rontson. Az igazságügyi orvosszakértő véleménye is kizárta, hogy a sértett apjának lépsérülése (a kórházban eltávolították a súlyosan roncsolódott szervet) eleséséből származzon. Így aztán az elsőrendű vádlottra életveszélyt okozó testi sértés és garázdaság miatt letöltendő börtönbüntetést, a másodrendűre garázdaságért pénzbüntetést kért az ügyész.
Az elsőrendű vádlott védője kijelentette, a garázdaságot elismerik, ezért bocsánatot is kért védence, ám az ittas állapotot mint súlyosbító tételt elvetette, hiszen szondáztatás vagy vérvizsgálat nélkül bizonyíthatatlan az állítás. Próbálta az autós szerepét is felnagyítani, kiemelni, hogy a konfliktus kialakulása inkább az ő hibája volt. Az életveszélyt okozó testi sértésről pedig kijelentette, mivel a megvert emberek vallomásai is ellentmondásosak az ügyben, nem lehet megállapítani, ki követte el a bűncselekményt, ezért bizonyítottság hiányában felmentést kért a súlyosabb vád alól.
A másodrendű vádlott ügyvédje az esemény véletlenszerűségét hangsúlyozta, az időbeliséget elemezve arra a megállapításra jutott, hogy a vádlottak nem tervezhették előre a verekedést, hiszen nem tudhatták, hogy utolérik az autóst, éppen ezért csekély pénzbüntetést kért ügyfelének, aki társához hasonlóan az utolsó szó jogán is bocsánatot kért tettéért.
A bíró azonban az ügyésszel értett egyet, az elsőrendű vádlottat mindkét vádpontban bűnösnek találta, így halmazati büntetésként két év börtönbüntetésre ítélte, s a közügyektől is eltiltotta ugyanennyi időre. A másodrendű vádlott 250 ezer forint pénzbüntetést kapott tízhavi részletfizetési lehetőséggel. Az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.
(sonline.hu)
origo.hu
Megerőszakolta főnöke feleségét egy gyulai vízvezetékszerelő, amíg a főnök kórházban feküdt
