Der Tagesspiegel (Tagesspiegel.de)
A berlini napilapban Marion Mück-Raab A Rajna-vidék–pfalzi CDU pénzügyi botránya című cikkében tudósít az újabb pártfinanszírozási ügyről. Julia Klöckner, a tartomány kereszténydemokrata miniszterelnök-jelöltje „felháborodott és csalódott”. Úgy érzi, Christoph Böhr, a korábbi tartományi elnök és frakcióvezető megtévesztette. Böhr még 2008 októberében írásban biztosította a tartományi számvevőszéket, hogy a düsseldorfi C4 Consulting ügynökség tanácsaival a frakciót támogatta, és nem a pártot. A számvevők a számlákat hiányolták, mintegy 385 ezer euró értékben. Böhr akár eskü alatt is igazolta volna, szó sincs ebben az ügyben illegális párttámogatásról. De kiderült, hamisan nyilatkozott. A C4 ügynökség tulajdonosa, Carsten Frigge 2005-ben és 2006-ben egyáltalán nem a frakciónak adott tanácsolt, hanem teljesítéseivel a tartományi CDU kampányaihoz járult hozzá. Amit Mainzban már mindenki sejtett, Josef Rosenbauer CDU-pártigazgató most megerősítette. Az ügynökség többek között egy stratégiai tanulmányt készített Választási győzelem 2006 címmel, és beszédszövegeket szerkesztettek Böhr számára. Május óta az államügyészség hűtlen kezelés miatt nyomoz Böhr, Markus Hebgen egykori frakcióigazgató és Herbert Jullien volt pártpénztárnok ellen. Hebgen, Frigge és egy reklámszakember 46 400 euró értékben állított ki fedezetlen számlákat. Ez a nyomozás a tartományi CDU számára közvetlenül a márciusi választások előtt katasztrófával ér fel. Az is nyilvánosságra került, hogy néhány frakciótag éjszakai bárokban tett látogatásának számláját is az adófizetők állták. A Rajna-vidék–pfalzi SPD közben a legfrissebb történések miatt már dörzsöli a kezét.
Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilapban Thomas Vitzhum Nem szeretett bachelor – a diploma visszatér című cikkében tudósít arról, hogy mind több tartomány szakít a bolognai modellel. Christian Scholz, a saarbrückeni egyetem professzora jövőre kívánja visszahozni a menedzserképzésben a diplomát. Pedig 2010-ben kellett volna befejezni minden idők legnagyobb egyetemi reformját, az 1999-ben elkezdett bolognai folyamatot. Egyre több professzor, egyetem és tartományi kormány szegül szembe a reformmal. Németországban 14 100 egyetemi szak létezik, ebből 2500-at még mindig nem alakítottak át. Ezek pontosan azok a szakok, ahol államvizsgával zárják tanulmányaikat, leendő jogászok, orvosok, tanárok tanulnak a régi rendszerben tovább. A drámai képzési hiányosságok és a diákok rossz eredményei miatt Roland Wöller, Szászország oktatási és Sabine von Schorlemer tudományos minisztere (mindkettő CDU) kénytelen volt meghúzni a vészféket. Október végén a tartomány úgy döntött, hogy ismét bevezetik az államvizsgát. A bolognai folyamat legnagyobb hiányossága, hogy nem létezik a nemzetközileg elfogadott minőségbiztosítás. Sokat elmond az is, hogy időközben a bolognai folyamat gyakorlatba ültetésének határidejét 2020-ig kitolták.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
