Óvakodjunk, mert már 30 millióan betegedtek meg

Hogyan fertőződik meg a sertés a Trichinella spiralis nevű élősködővel? Hogyan tudjuk megállapítani a levágott sertésről, hogy egészséges-e vagy fertőzött a húsa? Melyek a humán trichinosis tünetei és gyógyítási kilátásai? Ezekre és hasonló kérdésekre válaszoltak, és mutatták be a helyszínen felvételről a vizsgálatot a Temerini Kertbarátkör hallgatóságának a legutóbb megtartott szakelőadáson dr. Dujmovics Csaba állatorvos, dr. Gergely Lajos állatorvos és dr. Petri József mikrobiológus, aki a szakelőadást vezette.

MNO
2010. 12. 02. 4:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hogy miért került sor éppen most erre a szakelőadásra, és miért volt oly nagy iránta az érdeklődés? Mert előttünk a disznóvágások ideje, és nagyon fontos ennek a vizsgálatnak az elvégzése. A betegség veszélyei mindezt igazolják. Dr. Dujmovics igen komolyan meg is rótta a temerini magyarokat azért, amiért gyakran elhanyagolják ezt a vizsgálatot. Számokkal igazolta, hogy míg Temerinben az I. helyi közösségből évente mintegy ötven vizsgálatot végeznek, addig Járekról, a szomszéd helységből hetente elvégeznek ennyit.

A továbbiakban vetítéssel fényképeken és videofelvételekkel illusztrálva mutatta be, hogy a levágott sertés melyik részéből kell kivenni a mintát. Elmondta, hogy amikor a böllér széthasítja a disznót, a rekeszizom (a mellkast és a hasüreget választja el) gerinchez tapadó jobb és a bal részéből kell egy-egy dió nagyságú mintát kivenni. A mintát el kell vinni az állatorvosi rendelőbe, ahol mikroszkóp alatt megvizsgálják. Akkor is meg kell vizsgáltatni a mintát, ha nincs alkalmunk azonnal elvinni, mert így is megakadályozható a fertőzés terjedése.

Ha netán elfelejtenénk az említett helyről a mintavételt, a rekeszizomnak a mellkas oldalára feltapadó részéből is vehetünk mintát – mondta az előadó. A lárvák az oxigéndús izomzatokban találhatók, ott, ahol az izomzat állandóan munkában van, ez pedig a rekeszizom és a bordák közötti izomzat, ahonnan szintén mintát lehet venni. A vizsgálat során a lárvákat keresik, mert azok betokosodva jól láthatók, míg a felnőtt egyedeket nehéz megtalálni. A vizsgálathoz mikroszkópot, komolyabb helyeken speciális trichinoszkópot használnak. Általában két módszert, az úgynevezett rálátásost és az emésztésest (leginkább a vágóhidakon) alkalmazzák.

Dr. Gergely Lajos azokról a betegségekről beszélt, amelyek állatról állatra, illetve állatról emberre terjednek, ezek közé tartozik a trichinosis is, amelyet egyfajta orsóféreg, a Trichinella spiralis terjeszt. A féreg 1,5–3 milliméter nagyságú, a bélben és a bél falában élősködik, lappangó állapotban nehéz diagnosztizálni. Európában 25-30 millióra teszik a fertőzött személyek számát.

A házigazda szerepét is betöltő dr. Petri József többek között arról beszélt, hogy milyenek az emberen jelentkező betegség tünetei, és hogyan gyógyítható. A betegség akkor jelentkezik, ha Trichinella spiralis nevű parazitával fertőzött húst fogyasztunk. Jórészt családi jellegű járványok formájában jelentkezik, amikor az egész család, rokonság fogyaszt a fertőzött húsból, de zugvágások alkalmával szélesebb körben is jelentkezhet. A betegség nagyon súlyos, és hosszan tart a gyógyítása, nemegyszer tartós egészségkárosodást hagy maga után. Kérdésekre adott válaszokból a szépszámú hallgatóság azt is megtudhatta, hogy a betegség hordozói lehetnek a vaddisznók és a medvék is.

(magyarszo.com)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.