Pécsi szuperkiállítás, kockakő és budapesti fiatalok + Képek

A hazai kiállítások palettáját több EKF-program színesíti, de természetesen a többi városban sem állt meg a kulturális élet. Lóska Lajos művészettörténészt kérdeztük, hogy milyen tárlatokat érdemes meglátogatni.

A nagyközönség Pécsett találkozhat azokkal az alkotókkal, akik létrehozták a modern magyar festészetet – irányítja figyelmünket egy „szuperkiállításra”, a Cézanne és Matisse bűvöletében – A Nyolcak elnevezésű tárlatra Lóska Lajos, az Új Művészet rovatvezetője. – A csoport 1909-es kiállítása fordulópontot jelentett a modern magyar festőművészet történetében, így jelentősége a Nyugat megjelenésével állítható párhuzamba – teszi hozzá. A festők – Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos – munkássága szorosan kötődik az akkori európai modern irányzatokhoz, így Cézanne szerkezetes, Matisse színeket erősen kihangsúlyozó, mozgást bemutató festészetéhez. A centenáriumi kiállítás a Nyolcak három budapesti kiállítását rekonstruálja. Az alkotócsoport művei mellett az őket inspiráló nyugati, elsősorban francia festők munkái – képek és szobrok – is megtekinthetők, többek között a fentebb említett Cézanne és Matisse hazánkban még soha nem látott alkotásai.

A műveket 80 gyűjteményből válogatták össze, biztosítási értékük meghaladja a 20 milliárd forintot. A tárlat december 10-től tekinthető meg a Modern Magyar Képtár Papnövelde utcai épületében – derül ki a Pecs2010.hu-ról.

Válogatás az életműből: sarló és kalapács

A művészettörténész egy szintén december 10-én nyíló pécsi kiállításra is meginvitálta a művészet szerelmeseit. – Pinczehelyi Sándor elsők között hozott létre társadalomkritikus munkákat hazánkban a 70-es évek közepétől, egy olyan korszakban, amikor a hatalom még igen érzékenyen viszonyult az ilyen megnyilvánulásokhoz – mondta Lóska Lajos. – A művész ebben az alkotói korszakában különböző szimbólumokat (sarló és kalapács, ötágú csillag, kockakő és zászló) tárgyiasított vissza, vagyis az eszményképeket visszakapcsolta a jelképekké vált tárgyak jelentéséhez – emelte ki a művészettörténész. – Pinczehelyi Sándor munkássága a Pécsi Műhelyben kezdődött, ahol az első időben tájakciókat készítettek, ezután következett a fent említett piros-fehér-zöld (PFZ) korszaka, majd a 80-as években az újfestészet inspirálta alkotásait. Azóta nagyméretű festményeket és posztmodern grafikákat készít.

A Zsolnay kulturális negyedbe átköltöző Pécsi Galériában megrendezett életmű-kiállításon a Pécsi Műhely reprezentánsának, a magyar avantgárd, a progresszív képzőművészet képviselőjének olyan munkái is láthatók, amelyeket még hazánkban nem láthatott a nagyérdemű.

Fiatalok Budapesten

A fiatal újfigurális festőgeneráció két budapesti tárlatát is figyelmünkbe ajánlotta Lóska Lajos. – A Koller Galériában december 22-ig látható az Éjszakám, nappalom című tematikus kiállítás, amely egymáshoz kapcsolódó festménypárokat mutat be. Többek között Kondor Attila és Szenteleki Gábor munkáiból kaphat ízelítőt az érdeklődő – mondta el a művészettörténész. – A legfiatalabb generáció művészének, Czene Mártának sajátos festői megfogalmazásmódjával találkozhatnak az Inda Galériában a festészet iránt érdeklődők – tette hozzá. – Kompozícióiban a figurális festői elemek mellett felhasználja a filmnyelvet és a különböző médiumokban megjelenő képi nyelvet is – emelte ki.