Fehéroroszország 207 ezer négyzetkilométeren terül el, lakossága 9,6 millió fő. Az ország sikeresen vészelte át a gazdasági világválságot, mivel a 2008-as 10,2 százalékos növekedést követően 2009-ben 0,2 százalékos bővülést tudott elérni. Az egy főre eső GDP-t tekintve az országok rangsorában a 91. helyet foglalja el, így megelőzi Romániát, Törökországot és Szerbiát. A lakosság 27 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, de emellett csak egyszázalékos a munkanélküliség. A viszonylagos jólét oka az alacsony energiaárakban keresendő, ami az Oroszországgal való jó viszony eredménye.
Lukasenko eddig mindig fölényesen nyert
1994-ben Belarusz fennállásának első elnökválasztásán Alekszandr Lukasenko az első fordulóban 44,8 százalékot kapott, majd a második fordulót pedig elsöprő fölénnyel, 80,1 százalékkal megnyerte. A nemzetközi megfigyelők szerint az volt az ország történelmének első és egyben utolsó demokratikus választása. Az 1996. november 24-i referendumon Lukasenko kiterjesztette az elnök jogköreit, és erős elnöki hatalmat épített ki, majd átalakította a parlamentet, mindenben maga alá rendelve azt.
2001-ben kellett újra elnökválasztást tartani, amelyet 75,62 százalékkal Lukasenko ismételten megnyert. A politikus már elvileg nem is indulhatott volna a következő, 2006-os választásokon, ám egy újabb referendummal, 2004. október 17-én ismét megváltoztatta az alkotmányt, és megszüntette az elnök megválasztásának kétszeri korlátját. Ennek megfelelően újra indult a 2006-os elnöki választásokon, amelyeket hivatalosan 83 százalékkal nyert meg, míg legfőbb ellenfele Alexander Milinkievics 6 százalékot ért el.
Nyugodt légkörben telt a kampány
A magukat elnökségre jelölni kívánók október végéig gyűjthették az ajánlószelvényeket, amelyekből legalább százezerre volt szükség ahhoz, hogy valakiből valódi elnökjelölt lehessen. Lukasenko már az aláírás-gyűjtési időszak első hete után összegyűjtötte a szükséges százezer aláírást, az időszak lezárultával pedig összesen 1 millió 110 ezer 149 ajánlószelvényt.
A százezres ajánlószelvény-küszöböt tíz embernek sikerült elérnie az elnökön kívül. Maga Lukasenko szarkasztikusan azt nyilatkozta, hogy az ellenzéki jelöltek a „szuperdemokratikus” viszonyok mellett is esélytelenek ellene. Az ellenzéki kampányrendezvények a korábbi évekhez képest kivételesen nyugodt légkörben zajlottak, és jelentős hatósági visszaélésekről nem érkeztek jelentések.
Súlytalanok az ellenzéki jelöltek?
A három legesélyesebb ellenzéki jelöltnek Vlagyimir Nyeklajev, Andrej Szannyikov és Jaroszlav Romancsuk számít. Kétségtelenül a legesélyesebb Vlagyimir Nyeklajev belarusz író, a „Mondj Igazat!” mozgalom vezetője. Nyeklajev kampányának a fő szlogenje az „Emberhez méltóan élni”, emellett 11 pontban fogalmazta meg többek között az ország modernizációjára irányuló törekvését.
Egy másik prominens jelölt a 44 éves Jaroszláv Romancsuk közgazdász. „Gazdasági csodát keresve. Leckék Belarusz számára” című könyvével nemzetközi díjat is nyert. Romancsuk szerint a belarusz gazdaság nagy bajban van, ezért antikríziscsoportot kell létrehozni a problémák mielőbbi kezelésének érdekében.
A szintén népszerű, de a három vezető ellenzéki politikus közül egyértelműen a leggyengébb programmal jelentkező Andrej Szannyikov a moszkvai diplomáciai akadémián végzett, és 1995–96 között Lukasenko alatt külügyminiszter-helyettes volt, de 1996 novemberében a referendum előtt, amelyen Lukasenko kibővítette az elnöki jogköreit, tiltakozásképpen beadta a lemondását.
Egymásnak ellentmondó felmérések
A hivatalos belarusz közvélemény-kutató intézet Lukasenko 70 százalékos győzelmét prognosztizálta 94 százalékos részvétel mellett a novemberi felmérések alapján. Saját közvélemény-kutatási adatai vannak a Kremlnek is, ahol az orosz sajtóban bemutatott adatok szerint Lukasenkónak 31,4 százalékos támogatást jósoltak. Ugyanakkor egy egységes ellenzéki jelölt szerintük 38,9 százalékot kapna. Ennek a felmérésnek a nyilvánosságra kerülését azzal magyarázzák, hogy az utóbbi időben megromlott Minszk és Moszkva kapcsolata, azonban mostanra ezek az ellentétek elültek.
A Batykó néven becézett minszki főnök azzal tette föl a pontot az i-re, hogy nemrég kibékült Moszkvával, biztosítva hazája ellátását olcsó orosz kőolajjal. Ennek fejében Fehéroroszország 2011-ben csatlakozni fog az orosz–kazah vámunióhoz, majd ennek nyomán tagja lesz a három állam alkotta egységes gazdasági térségnek, egyfajta eurázsiai EU-nak. Utóbbi majd 2012-ben kezdi meg a működését.
A jelenlegi körülmények között az ellenzéknek csak akkor lehet esélye, ha Lukasenkónak nem lesz meg az ötven százalék feletti többsége, és második forduló kiírására lesz szükség. Abban az esetben ugyanis csak a két első helyezett jelölt fog versenyre kelni egymással. Ha azonban a jelenlegi elnök nem szerezne abszolút többséget az első fordulóban, és a voksolás eljutna a második fordulóig, akkor nem zárható ki, hogy egy – immár szükségszerűen egységesen támogatott – ellenzéki jelölt le tudná győzni Lukasenkót, és véget érne „Európa utolsó diktatúrája”.
(kitekinto.hu, CIA Factbook, MTI)
