Felnőtt- és gyermekkönyv-birodalom

A pénteki, szombati változékony, olykor csípős, hűvös időjárás dacára idén sem csökkent az elmúlt esztendőkhöz képest a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és a hozzá csatlakozó gyermekparadicsom, a Könyv(b)irodalom látogatottsága. Vasárnapra reánk köszöntött az igazi tavasz is, így már délelőtt valódi fesztiválhangulat uralkodott. A kis mesterséges tó partján, a Csodák Palotája előtti kis dombon főiskolás diákok, egyetemi hallgatók piknikeztek és olvasgattak reggeltől estig. Még akkor sem csökkent a számuk, amikor néha szemerkélni kezdett az eső, együtt hirdették a könyv, az irodalom és a fiatalság elpusztíthatatlan erejét. Így az ember már eleve életvidám hangulatban kezd a böngészéshez.

Mint hogy a frankfurti könyvvásár mintájára szervezett, de immár saját arculattal rendelkező könyvkarnevál a magyar és a világirodalom, a magyar könyvszakma és a könyvkiadók közös seregszemléje, mindig nagy látogatottságnak örvend a díszvendég szereplése. Idén Per Olov Enquist svéd író, drámaíró, esszéista vette át a Budapest Nagydíjat Tarlós Istvántól, Budapest főpolgármesterétől. Enquist Hjoggbölében született, 1934-ben. Az Uppsalai Egyetemen szerzett 1964-ben filológusi diplomát. A most is atletikus alkatú, fiatalos szellemű és küllemű író aligha tagadhatná le élsportolói múltját, ifjú korában Svédország legjobb magasugrói közé tartozott. Kiemelkedő tehetsége, különös stílusa mellett annak is köszönheti életművének nem mindennapi, egyszerre intellektuális és valóság közeli karakterét, hogy ismeri kis és nagy Európa számos szegletét. Kicsinyke faluhoz kötődött gyermekkora, belakta a Skandináv-félsziget városainak egy részét is. Két évig, 1971–72-ben élt az akkor még kettéosztott Berlin nyugati felén. 1973-ban Kaliforniában volt egyetemi előadó. A hetvenes évek végén hazaköltözött a Skandináv-félszigetre, nem szűkebb szülőhazájában, hanem a szomszédos Dániában telepedett le, azóta is Koppenhágában él, szabadúszóként.

Életművének egyik részében elméleti szempontból is kiválóan képzett irodalmár énjét fölhasználva írt nagy átélőkészséggel megalkotott szépirodalmi műveket a mesekirályról, Hans Christian Andersenről, a Nobel-díjas Knut Hamsunról, Selma Lagerlöfről. Legismertebb drámája a Tribádok éjszakája a nagy misztikus skandináv író, August Strindberg szellemidézése. Kicsit persze leegyszerűsítve, életművének másik szegmenséhez tartoznak azok a munkái, amelyek az oknyomozó, dokumentarista irodalom remekléseinek számítanak. Például a Lewi útja, amely a pünkösdi mozgalom történetét dolgozza föl. Legújabb munkája az Egy másik élet, önéletrajzi ihletésű történeti regény, amelyben együtt élnek dokumentumszerű és álomködbe burkolt jelenetek. Az író pódiumbeszélgetései, szereplései természetszerűen vonzottak nagy tömegeket. Szép számban jöttek el az olvasók a ciprusi díszvendég Kyriacos C. Markides dedikálására és bemutatkozására, de Jan Novák cseh és Pavel Rankov szlovák díszvendég könyvei is sikert arattak.

Idén az Európai Unió huszonhét országából érkeztek írók, költők, újságírók, szerkesztők, könyvszakemberek, pedagógusok, irodalomtörténészek, hiszen az Európai Unió együtt volt a karnevál díszvendége. Sokan látogatták Jankovics Marcell Cannes-i nagydíjas alkotó, a világ legjobb rajzfilmesének járó hollywoodi díjat kiérdemelt animációs rajzfilmrendező, NKA-elnök előadását a Márai programról. A könyvtárak helyzetéről és a digitalizáció egyszerre áldásos és baljós hatásáról szóló fórumokban is bővelkedett a fesztivál, mi több az érdeklődők tobzódhattak az izgalmasabbnál izgalmasabb elméleti programokban. A végső konzekvencia mégis egyértelmű: az internet, a digitalizáció önmagában igenis egyértelműen áldás, csak okosan kell használni. Ha átokká válik, azért egyértelműen a nem megfelelő alkalmazás és fölhasználás, magyarán a mértéket és az értéket nem mindig kellőképpen fölismerő emberi gyarlóság felelős.

Kiemelt érdeklődést váltott ki a tizenegyedik alkalommal megrendezett Európai első könyvesek fesztiválja, amelyre idén húsz európai ország nevezte alkotóit. Magyarországot ezúttal Szvoren Edina képviselte. Szép számmal jelentek meg mindhárom napon – természetesen főként szombaton és vasárnap volt nagy tolongás – a dedikálásokon is. Nagy számban fogyott a március 15-e alkalmából Kossuth-díjjal kitüntetett jeles író, Czakó Gábor Beavatás- sorozata, s a Misztikai ösvény – Titkos könyv című kiváló kötete, számos régi és új Czakó-kötet, a Czsimon Könyvek kiadásában. Nagyon sokan dedikáltatták Bíró Gergely Oroszlánkeringő című elbeszéléskötetét, Nagy Gábor Angyalaid mind repülni tudnak, Falusi Márton Fagytak poklaid, Turai Laura Mágnesangyal című versköteteit a Magyar Napló sátránál. Zalaváry István Genetikailag manipulált, Nyerges Magdolna Magyar feltalálók és tudósok című tanulmánykötetei, Szikora József Vízben című esszépublicisztikái a Széphalom Könyvműhely pavilonjánál csalogatták sikeresen a vásárlókat.

A csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó pavilonjánál Sarány István Erdélyi Fioretti – Ferencesek kényszerlakhelyen, Kemény János Kutyakomédia című regénye, Elek Tibor Székely János-monográfiája, Áprily Lajos Transzilván hősköltemény című kötetei és egy elbűvölő mesekönyv, Kozma Mária Marcika mesék című kötete fogyott nagy számban Csillag István rajzaival. A Nap Kiadó sátrának két közönségvonzó slágere is volt. Az egyik lapunk állandó szerzője, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész Hol vagy, hazám? Kelet-Közép-Európa himnuszai című kötete. A másik egy kiváló gyermekverseskönyv, Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő Hova megy a hegy? című könyve, amelyet Görömbei András irodalomtörténész, Csoóri Sándor monográfusa mutatott be a költő közreműködésével, Sebestyén Ilona kiadóvezető moderátori irányításával. A kötetet a Kallós Zoltán Alapítvány Válaszúti Szórványkollégiumának és a budapesti Nádasdi Kálmán Művészeti és Általános Iskola kisdiákjai készítették, akik maguk is részt vettek a bemutatón, melynek védnöke Mádl Dalma asszony volt.