173 önkormányzat 13,4 milliárd forintos támogatást kapott

A legkedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő települések fizetnek fajlagosan a legtöbbet az elhasznált energiáért, mivel képtelenek saját erőből korszerűsíteni a tulajdonukban lévő középületeket. Rajtuk segítenek az Új Széchenyi-terv épületkorszerűsítést és a közösségi fűtési rendszerek hatékonyságának növelését elősegítő pályázatai. A kormányváltást követően 173 önkormányzat kapott fejlesztési támogatást mintegy 13,4 milliárd forint értékben.

MNO
2011. 05. 19. 18:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az önkormányzatoknak jelentős szerepük van abban, hogy elkerülhessük a súlyos, visszafordíthatatlan folyamatokat kiváltó éghajlatváltozást, az évi átlaghőmérséklet nagyarányú növekedését – hívta fel a figyelmet Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klíma- és energiaügyért felelős államtitkára csütörtökön Nyíregyházán, a II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Napon. Az államtitkár a fejlesztési tárca közleménye szerint a rendezvényen ismertette: az önkormányzatok által fenntartott intézmények épületei rendkívül rossz műszaki állapotban vannak, és ez olyan jelentős mértékű energiapazarlással jár, amely kedvezőtlenül befolyásolja az ország üvegházhatású gázkibocsátási mérlegét.

A kormányváltást követően az Új Széchenyi-terv épületkorszerűsítést és a közösségi fűtési rendszerek hatékonyságának növelését elősegítő pályázatain 173 önkormányzat kapott támogatást mintegy 13,4 milliárd forint értékben. Az elkövetkező hónapokban óvodák, iskolák, szociális és egészségügyi intézmények újulhatnak meg – fejtette ki az államtitkár. Bencsik János kiemelte, hogy a beruházások következtében – az intézményi rezsiköltségek mérséklődése mellett – évente 28 800 tonnával csökken az ország szén-dioxid-kibocsátása.

Kitért arra is, hogy a települési távhőrendszerek korszerűsítésében sem maradnak magukra az önkormányzatok, hiszen kilenc pályázat összesen 1,59 milliárd forint támogatásban részesült. A legtöbb helyen – például Kaposváron, Komlón, Tiszaújvárosban – az elöregedett távhővezetékeket cserélik le, míg Makón a geotermikus kaszkádrendszer kiépítése, Salgótarjánban pedig egy közepes kapacitású biomassza kazán telepítése valósulhat meg. A fejlesztéseknek köszönhetően a nyertes hőszolgáltatók évente 635 millió forint megtakarítást könyvelhetnek el – húzta alá a klíma- és energiaügyért felelős államtitkár, hozzáfűzve, hogy ez is azt mutatja: óriási megtakarítási potenciállal bír a települési távhőszektor.

Felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok között nagy népszerűségnek örvendő „Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrással kombinálva” című pályázati konstrukciót a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2,6 milliárd forint átcsoportosításával hamarosan ismét megnyitja. Bencsik János előadásában rámutatott arra, hogy az önkormányzatoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a terület- és településrendezési tervek felülvizsgálatára. A szélsőségessé váló éghajlat következtében megnövekvő veszélyek elkerülése érdekében mellőzniük kell a csúszásveszélyes, földtani szempontból kedvezőtlen adottságú területek beépítését.

Az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség által szervezett Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap célja az önkormányzatok energiahatékonyságának elősegítése a megújuló energiaforrások önkormányzati felhasználási lehetőségeinek ismertetésével, a már meglévő jó gyakorlatok bemutatásával, a pályázati lehetőségek feltérképezésével.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.