A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a kormány áttekintette a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény – azaz a státustörvény – végrehajtását, illetve a státusirodák működését, és azt látták, hogy sok helyen már nincs igazán munka ezekben az irodákban. A státustörvény 2001-es életbe lépése után volt egy nagy hullám, amikor mindenki igényelt magyarigazolványokat, és nagyon sok jelentkező volt – mondta, hozzátéve: mostanra ez a folyamat lecsengett, és volt olyan iroda, ahol egy hónap alatt csupán egy igénylést intéztek. Nincs értelme fenntartani ezt az irodahálózatot, de továbbra is lehet magyarigazolványt kérni, a jövőben a főkonzulátusokon, külképviseleteken történik az ügyintézés – közölte Répás Zsuzsanna, megjegyezve, hogy a kérelmek elsősorban már nem is a magyarigazolványokra vonatkoznak, hanem a pótfüzetekre.
A helyettes államtitkár cáfolta azokat a híreket, hogy megszűnnének a magyarigazolványokkal járó kedvezmények. Emlékeztetett: az eredeti szabály szerint nem lett volna jogosult kedvezményre, aki állampolgárságot kapott, de ez a rendelkezés kikerült a státustörvény tavaly decemberi módosításával a jogszabályból. A változással megtakarítható összeg több tíz millió forintra rúg.
Répás Zsuzsanna szólt arról is, hogy áttekintették az oktatási-nevelési támogatások működését, és ezt is szeretnék átalakítani, hatékonyabbá tenni. Tervezik például, hogy ősztől banki átutalásra térnek át az eddigi postai helyett, amely költségmegtakarítással jár majd. Elmondta: a jövőben a több régióban mesterségesen létrehozott alapítványok helyett a szakmai szervezetekkel, pedagógusszövetségekkel szeretnének együttműködni.
A pályázati felhívás szerdán jelent meg a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján (www.bgazrt.hu), valamint a szakmai szervezetek honlapján. A beadási határidő június 30. Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: biztosítani kívánják, hogy a jogosultak idén is – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – már ősz elején hozzájussanak a támogatásokhoz.
(MTI)
origo.hu
Mikor lesz az óraátállítás?
