A helyi termékeket be kell engedni a helyi főterekre

A vidékfejlesztési stratégia fontos eleme, hogy a kis- és középvállalkozásokat, családi gazdaságokat előnyös helyzetbe hozza, a helyi termékek piacképességének záloga a minőség – mondta V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára vasárnap a Tolna megyei Tengelicen.

MNO
2011. 05. 08. 16:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európa nap és helyi termékek fesztiválja keretében tartott szakmai fórumon az államtitkár elmondta, hogy eddig a vidékfejlesztésre szánt uniós források 60 százalékát a pályázók öt százaléka vitte el, ami megerősíti a kormányzat azon szándékát, hogy a kis és közepes vállalkozásokat, családi gazdálkodásokat próbálja helyzetbe hozni. Szeretnénk, ha a „kicsik” számára is elérhetővé válnának a források, pályázati lehetőségek – húzta alá.

„Egyfelől azt szeretnénk, hogy maga a termelés kisebb üzemméretekben történjen, de ez anélkül, hogy vele együtt a szövetkezést ne segítenénk, nem megy” – mondta. Hozzáfűzte, elengedhetetlen, hogy a termékek minősége kifogástalan legyen, mert anélkül oda a bizalom. A helyi termékeket be kell engedni a helyi főterekre – szögezte le. Ennek érdekében a helyi piacokat létre kell hozni, amire már vannak jó példák – fűzte hozzá.

V. Németh Zsolt beszélt arról, hogy az élelmiszer különleges áru, és nem csak az a feladat, hogy azt megtermeljék. Fontos, hogy az ország megművelt legyen, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a vidék közösségek, emberek élettere. „Nagyon fontosnak tartom, hogy a néphagyományt, az életünkhöz kapcsolódó rítust össze kell gyűjteni, meg kell őrizni” – fogalmazott az államtitkár. „Ma át lehet utazni az ország egyik végéből a másikba úgy, hogy nem látunk út szélén legelő állatokat” – mondta, hozzátéve, hogy helyre kell állítani a helyes arányokat, hiszen az állattartás rendkívüli módon visszaszorult, és a növénytermesztés sem sokrétű, szinte négyféle növény, kukorica, búza, repce és napraforgó jellemző ma.

A vidékfejlesztésért felelős államtitkár beszélt a falusi és tanyasi vendéglátásról is. Mint mondta, akár hétfőn rákerülhet a vidékfejlesztési miniszter aláírása az e témában kiírt pályázatra. Lehet majd szálláshelyfejlesztésre és azzal nem járó attrakciók fejlesztésére forrásokat igényelni. A négymilliárdos keretből a hátrányos helyzetű vidékeken 65, egyéb területeken 60 százalékos támogatáshoz lehet jutni – legfeljebb 35 millió forintig – a nonprofit szervezetek esetében a támogatási intenzitás száz százalékos – tájékoztatott. Kifejtette, a falusi turizmus fejlesztésénél a legfontosabb, hogy a gazdasági alapot is megerősítsék, mert az kevés, ha turistákat sikerül megnyerni, a lényeg, hogy az egyes vidékre látogatók az ott készült termékeket, szolgáltatásokat vegyék igénybe.

V. Németh Zsolt jó példaként említette a helyi termékek és értékek előtérbe helyezése terén a programnak otthont adó Tengelicet. Gáncs István polgármester elmondta, náluk évek óta alapelv, hogy az intézményeket helyi termelők látják el. A helyi pékségtől és vágóhídról vásárolnak. „Abból főz a konyha, amit megtermelünk, csak azt hozzuk kívülről, amit nem tudunk előállítani” – fűzte hozzá.

Az Európa nap keretében rendezett helyi termékek fesztiválján körülbelül kéttucatnyi termelő mutatkozott be a bőröstől, a kékfestőn át a pékségig.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.