A hidak létesítése Európa számára is óriási kihívást jelent

Az uniós elnökség Magyarország számára esély arra, hogy kemény munkával elősegítse az európai egyesülési folyamatot és azt új hangsúlyokkal bővítse – hangsúlyozta Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára a Nemzetközi Páneurópai Unió hét végi, németországi rendezvényén.

Az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező európai egyesítési mozgalom által szervezett, immár 37. páneurópai napokon a 27 uniós tagállam, továbbá az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament vezető képviselői vettek részt. A bajorországi Lindauban tartott rendezvényen – mint arról a szervezők az MTI-t tájékoztatták – Prőhle Gergely ismertette a magyar uniós elnökség még hátralévő feladatait.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: elnöki minőségében Magyarország arra törekszik, hogy lehetőleg még júniusban véget érjenek a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, továbbá megállapodás szülessen a Macedóniával való tárgyalások megkezdésének időpontjáról. A magyar külügyminisztériumi vezető beszámolt a Duna-stratégia fő célkitűzéseiről is. Utalt arra, hogy a stratégiával magyar kezdeményezésre az első nagy makroökonómiai régió jön létre, amely uniós és nem uniós tagállamok számára biztosítja az együttműködést.

Államadósság és romastratégia

Prőhle Gergely kiemelte azt is, hogy az uniós elnökség egyik fő súlypontja az Európai Unió romastratégiájának előmozdítása. Emlékeztetett arra, hogy a romák száma Európában 12 és 14 millió között mozog: közülük sokan ma is nyomorúságos körülmények között élnek, illetve olyan értékrenddel rendelkeznek, amely különbözik a környezetükben élőkétől. A helyettes államtitkár rámutatott: a szükséges hidak létesítése, illetve általánosságban a romák segítése nemcsak Magyarország, hanem az egész EU számára is óriási kihívást jelent.

A magyar kormány képviselője elengedhetetlennek nevezte Európa versenyképességének növelését, és ennek kapcsán utalt az államadósságok mérséklésének szükségességére. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a keresztény értékek, a szociális igazságosság, valamint a megnövelt termelékenység alapján Európa számára egy olyan jövőképet kell felrajzolni, amellyel a kontinens világméretekben versenyképes maradhat, illetve ismét versenyképessé válhat.

Günther Oettinger, az Európai Bizottság képviselője egységes, Európában való gondolkodást sürgetett. Az energiaügyekkel foglalkozó német biztos úgy értékelte, hogy egyes fővárosokban mindez nem megfelelő, szavai szerint néhány tagállamban az Európa iránti elkötelezettség kívánnivalót hagy maga után. Libor Roucek, az Európai Parlament cseh szociáldemokrata alelnöke a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság Európája mellett emelt szót a bajor városban tartott páneurópai rendezvényen.

(MTI)