A kormány költségvetési programja a javulás egyik oka

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számos szabályozási javaslata – mint az átlátható hitelkamat képlet bevezetése, a kötelező pozitív adóslista kialakítása vagy a banki források rövidülésének megakadályozása – megvalósulásuk esetén csökkentenék a kockázatokat, és hozzájárulnának a stabil pénzügyi közvetítőrendszerre alapozott gazdasági fellendüléséhez – mondta Király Júlia, az MNB alelnöke egy szerdai budapesti konferencián.

Jelentősen romlott a bankrendszer jövedelmezősége, így kelet-európai versenypozíciója, a folyamatosan rövidülő forrásszerkezet pedig hosszabb távon gyengíti a bankok likviditási helyzetét – idézi az alelnököt a jegybank MTI-hez eljuttatott közleménye. Király Júlia kifejtette: a bankrendszer kockázatait a gazdasági környezetben bekövetkezett változások közül elsősorban az üzleti kilátások kiszámíthatatlansága okozta, ami elbizonytalanította a hosszabb távra beruházó szereplőket. Ebben a kormány bejelentett költségvetési programját követően javulás látható, de a rövid távú költségvetési stabilizáció érdekében alkalmazott kiugróan magas bankadó, valamint a szociális politika részeként bevezetett kilakoltatási moratórium egyértelműen növelték a makroprudenciális kockázatokat – mondta az MNB alelnöke.

Mint hozzáfűzte, mindez a bankrendszer hitelezési hajlandóságának romlásán keresztül növelte a magyar gazdaság fellendülésének törékenységét. Az MNB alelnöke elmondta: a kilakoltatási moratórium feloldása hosszabb távon ugyancsak csökkentené a makroprudenciális veszélyeket, de a felhalmozódott nemteljesítő hitelállomány miatt nem minden kockázat nélkül, ám ezek a kockázatok kezelhetők. „Ennek érdekében javasoljuk a portfóliótisztítási kvóta bevezetését” – tette hozzá Király Júlia. Ez az alelnök szerint nemcsak a lakáspiaci feszültségeket, de a szociális problémákat is mérsékelni tudná.

(MTI)