Az amerikai lap szerint az egység eredeti létszámának megerősítésére vonatkozó elnöki utasítás arra utal, hogy Obama kész lett volna megkockáztatni egy fegyveres konfliktust is a „közeli szövetséges” Pakisztánnal annak érdekében, hogy elfogja vagy megölesse az al-Kaida vezetőjét. Ez a jelenleginél is jobban elmélyítette volna a két ország közötti, abból kialakult ellentéteket, hogy a pakisztáni hadsereg nem vette észre: amerikai kommandó repült be helikoptereken Abbotábádba, ahol rajtaütést hajtott végre Bin Laden rejtekhelyén.
„Az utasítás úgy szólt, hogy (a kommandósok) kerüljék el a konfrontációt, amennyire csak lehetséges. Ám megkapták a felhatalmazást arra is, hogy viszonozzák a tüzet, ha arra szükség lesz„ – jelentette ki a lapnak egy névtelenül nyilatkozó, vezető amerikai kormánytisztviselő.
Obama felülvizsgálta a forgatókönyvet
Az eredeti terv szerint két harci helikopter várakozott volna a határ afgán oldalán, hogy beavatkozzon, ha a helyzet úgy kívánja. Ez viszont 90 percnyi repülőutat jelentett volna Bin Laden rejtekhelyéig. A lap szerint tíz nappal az akció előtt Obama felülvizsgálta a forgatókönyvet, és feltette a kérdést parancsnokainak: vajon elegendően lesznek-e a rajtaütés részvevői ahhoz, hogy a pakisztániak beavatkozása esetén harcolva jussanak ki az országból? Ezt követően két újabb, kommandósokat szállító helikopter csatlakozott a rajtaütést végrehajtó erőket szállító két Black Hawkhoz.
A pakisztániakkal ugyan nem alakult ki összecsapás, de a két támogató járműre mégis szükség volt, amikor az egyik támadó helikopter a leszállás közben üzemképtelenné vált. A küldetés közben amerikai felderítő gépek figyelték és hallgatták le azt, hogy a pakisztáni rendőrség és hadsereg miként reagált a rajtaütésre. Ez határozta meg, hogy mennyi ideig tartózkodhatnak az abbotábádi rejtekhelyen a kommandósok, adathordozók után kutatva.
Az amerikai kommandósoknak megtiltották, hogy kapcsolatba lépjenek a Bin Laden rejtekhelye körüli lövöldözésre kivonuló pakisztáni egységekkel. Az összecsapás elkerülése érdekében az amerikai vezetőknek – köztük Mike Mullen vezérkari főnöknek – kellett volna felhívniuk pakisztáni kollégáikat.
Az őrizetbe vétellel is számoltak
A NYT szerint az amerikai hatóságok azzal is számoltak, hogy őrizetbe vehetik Bin Ladent. Erre az eshetőségre számítva készenlétben állt egy kihallgatótisztekből, tolmácsokból és ügyvédekből álló csapat. A szakemberek az amerikai haditengerészet egy hajóján, feltehetőleg a Carl Vinson repülőgép-hordozó fedélzetén várakoztak, amely az Arab-tengeren, a pakisztáni partok közelében vetett horgonyt.
Bin Laden első kihallgatásain az amerikaiak azt szerették volna megtudni, hogy van-e előkészületben valamilyen terrortámadás, és hogy hol rejtőzködik az al-Kaida többi vezetője. Mivel azonban a terroristavezér életét vesztette, az erre az eshetőségre felkészített másik csapat lépett akcióba, amely elvégezte a holttest kriminalisztikai vizsgálatát, aztán lefürdette és a tengerbe temette.
Beismerték, hogy nem volt fegyvere
A kormányzati illetékesek ugyanakkor elismerték, hogy az akció mindig is inkább a likvidálás felé hajlott, annak a lehetőségnek a fényében, hogy a terroristavezér fegyvert vagy robbanómellényt viselhet. Az al-Kaida terrorszervezet fejét hétfőre virradó éjjel ölték meg abbotábádi házában amerikai kommandósok. A rajtaütés és a likvidálás körülményeiről eleinte ellentmondásos részletek láttak napvilágot. Először tűzharcot emlegettek a hivatalos jelentések, majd Washington kénytelen volt beismerni, hogy Bin Ladennél nem volt fegyver, amikor a kommandósok közelről fejbe és mellbe lőtték.
Több száz tálib indított támadást
Samsz ul-Rahmán Zahid tábornok, tartományi rendőrfőnök szerint a szélsőségesek Kalasnyikov géppisztolyokkal, nehéz géppuskákkal és rakétagránátokkal támadtak meg délben több őrposztot egy olyan támaszpont körül, ahol tartalékos rendőrök vannak. A tábornok szerint az őrposztok késő délután is állták a nyomást, s erősítést is kaptak a tartományi fővárosból, Parunból.
Hogy mennyi rendőr van a támaszponton, arról Samsz ul-Rahmán Zahid nem nyilatkozott. Azt viszont közölte, hogy segítséget kértek a NATO vezette, Afganisztánban állomásozó nemzetközi haderőtől és az afgán hadseregtől is. Az utóbbinak csak kevés katonája állomásozik a lényegében a tálibok által ellenőrzött, hegyvidéki Nurisztán tartományban. Négy napon belül ez a második nagyobb tálib támadás Afganisztánban.
A hét végén a szélsőségesek az ország déli részén lévő Kandahárt támadták, s a két napig tartó harcokban legalább két tucat tálib, két kormánykatona és egy civil meghalt. A tálibok ebben a hónapban jelentették be, hogy megindítják szokásos tavaszi offenzívájukat.
(MTI)
origo.hu
Itt vannak az ötös lottó legfrissebb nyerőszámai
