Ezért az elkövetkező években egy látványos összevonás várható, amelyben regionális víziközmű-vállalatok kulcsszerephez jutnak, és akár több megyében is náluk összpontosul majd az ivóvíz-szolgálatás és szennyvízkezelés – tette hozzá.
A törvény egyeztetése most zajlik a tárcák között, és a koncepció alapján ezek a víziközmű vállalatok állami vagy önkormányzati tulajdonban lennének – jelezte Illés Zoltán. Mint hozzátette, ha a kormány rövid időn belül elfogadja a törvénytervezetet, a jogszabály még az ülésszak júniusi bezárásáig a parlament elé kerülhet.
Az állam az ivóvizet preferálja
Az államtitkár elmondta, hogy jelenleg a háztartások 95 százaléka rendelkezik vezetékes ivóvízzel. Az állam a jövőben is az egészséges ivóvizet preferálja majd az ásványvízzel szemben, többek között azért, mert egy köbméter ásványvíz előállítása 1500-szor többe kerül, mint ugyanilyen mennyiségű ivóvíz.
Amennyiben a vízszolgáltató vállalatok állami vagy önkormányzati tulajdonba kerülnek, nem várható a szolgáltatási díjak emelése, hiszen a magáncégekkel ellentétben nem lesz cél az extraprofit megszerzése, és a szociális alapú kompenzációs lehetőségek is megmaradnak – jelentette ki Illés Zoltán.
Szennyvíztisztító szolgáltatásban egy 2009-es adat szerint a hazai lakosság 72,4 százaléka részesül, ez a mutató az Európai Unió (EU) pénzügyi támogatásnak köszönhetően az elmúlt években emelkedett meg 51 százalékról – mutatott rá az államtitkár. A fejlesztés az elkövetkező években EU-források révén folyatódik, és 2015 végéig az uniós elvárásoknak megfelelően minden 2000-nél nagyobb lélekszámú településen ki kell építeni a szennyvíztisztító rendszert – mondta.
Illés Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy hazai vízközművagyon értékére most csak egy becsült adat van, ami 1000 milliárd forint körüli összegről szól. Egyben bejelentette, hogy miután hivatalos leltár nincs, a napokban elrendeli a vagyon részletes felmérését.
(MTI)
origo.hu
Baleset miatt teljes útzár a 76-os főúton Alsónemesapátinál
