Az ország legjobb séfjei mutatták be tudásukat

Rántott báránylapockát, serpenyőben pirított pontyot, kocsonyázott céklás kacsaerőlevest és számtalan további ínyencséget kóstolhattak meg a díjazottak tálalásában az első Czifray-versenykurzus gálájának vendégei vasárnap.

MNO
2011. 05. 08. 17:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) által megrendezett verseny díjkiosztóján a fővárosi Gerbeaud-házban az a tizenkét hivatásos szakács készítette el a menüsort, akik a két éven át tartó mesterkurzus élén végeztek. A magyar gasztronómiai élet fellendítésében és alakításában jelentős szerepet vállaló szakmabeliek és a „laikus” kóstolók számára is élményt jelentett az érezhetően nagy gonddal összeválogatott különleges menüsor kipróbálása. Maguk a díjazott mesterszakácsok, Magyarország immár elismerten legjobb séfjei nyújtottak át az egyes fogások előtt sorokban álló vendégeknek az Újházi-levest, a rántott malaclábat vagy épp a kétféleképpen elkészített máglyarakást.

A verseny végeztével összesen három arany, három ezüst és hat bronz fokozat született. A három aranyfokozatú szakács Horváth Szilveszter, a győri La Maréda séfje, Győrffy Árpád, a budapesti Alabárdos Étterem szakácsa és Széll Tamás, a fővárosi Onyx étterem séfje lett. A díjakat Kiss Norbert, a köztársasági elnöki hivatal társadalmi kapcsolatok hivatalának vezetője adta át. Az abszolút első helyezett, Horvát Szilveszter a Czifray-féle Magyar Nemzeti Szakácskönyv egy eredeti, 1840-es, Vasvári Gyula által átdolgozott kiadását is átvehette.

A versenybe nevezett szakácsoknak hat fordulóban tizenhárom feladatot kellett megoldaniuk, különböző műfajokban kellett elmélyülniük. Az egyes fogások elkészítésében, melyek mindegyikének alapja egy-egy Czifray-recept volt, ötleteket és segítséget kaptak a szervezők részéről is. A mesterkurzussal az MGE célja a mesterképzés és a „kézművesség becsületének újrateremtése”. A verseny elindításakor példaképként az a francia szakmai olimpia szolgált, amelynek győzteseit négyévente a francia államelnök tünteti ki az Elysée-palotában.

Molnár B. Tamás gasztronómiai szakíró, a verseny egyik zsűritagja elmondta, a színvonalas, nemzetközi mércét képviselő versenykurzus elindításával céljuk a „magyar gasztronómia megújítása” volt, hogy „értéket teremtve megváltoztassák a gondolkodásmódot” és elfogadtassanak valami újat, ami tulajdonképpen nem is új, hanem egyszerűen „európai”. Molnár B. szerint Magyarországon kicsit úgy tűnik, mintha az „európai és a magyar” két egymástól különböző dolog lenne.

Az ismert gasztroblogger szerint a magyar szakácstársadalmat kissé „elbutították, bedolgozó kényszerpályára állították”. „A séfek, szakácsok feladata azonban nemcsak kétkezi munka, a fejet is kell használni. A magyar szakácsok egy része igen-igen jól gondolkodik, ezt is jól példázza, hogy nagyon sok magyar szakács dolgozik magas pozíciókban külföldön. Ők egyszer biztosan hazajönnek, a magyar szakácstársadalom vissza fogja nyerni az identitását: ez a verseny pedig nagyon nagy lépést jelent ebbe az irányba” – fejtette ki Molnár B. Tamás.

A hagyományteremtő szándékkal megrendezett első Czifray-versenykurzus folytatása a tervek szerint természetesen nem marad el, a szervezők szerint fél éven belül elkezdődhetnek a következő selejtezők.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.