A Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) által megrendezett verseny díjkiosztóján a fővárosi Gerbeaud-házban az a tizenkét hivatásos szakács készítette el a menüsort, akik a két éven át tartó mesterkurzus élén végeztek. A magyar gasztronómiai élet fellendítésében és alakításában jelentős szerepet vállaló szakmabeliek és a „laikus” kóstolók számára is élményt jelentett az érezhetően nagy gonddal összeválogatott különleges menüsor kipróbálása. Maguk a díjazott mesterszakácsok, Magyarország immár elismerten legjobb séfjei nyújtottak át az egyes fogások előtt sorokban álló vendégeknek az Újházi-levest, a rántott malaclábat vagy épp a kétféleképpen elkészített máglyarakást.
A verseny végeztével összesen három arany, három ezüst és hat bronz fokozat született. A három aranyfokozatú szakács Horváth Szilveszter, a győri La Maréda séfje, Győrffy Árpád, a budapesti Alabárdos Étterem szakácsa és Széll Tamás, a fővárosi Onyx étterem séfje lett. A díjakat Kiss Norbert, a köztársasági elnöki hivatal társadalmi kapcsolatok hivatalának vezetője adta át. Az abszolút első helyezett, Horvát Szilveszter a Czifray-féle Magyar Nemzeti Szakácskönyv egy eredeti, 1840-es, Vasvári Gyula által átdolgozott kiadását is átvehette.
A versenybe nevezett szakácsoknak hat fordulóban tizenhárom feladatot kellett megoldaniuk, különböző műfajokban kellett elmélyülniük. Az egyes fogások elkészítésében, melyek mindegyikének alapja egy-egy Czifray-recept volt, ötleteket és segítséget kaptak a szervezők részéről is. A mesterkurzussal az MGE célja a mesterképzés és a „kézművesség becsületének újrateremtése”. A verseny elindításakor példaképként az a francia szakmai olimpia szolgált, amelynek győzteseit négyévente a francia államelnök tünteti ki az Elysée-palotában.
Molnár B. Tamás gasztronómiai szakíró, a verseny egyik zsűritagja elmondta, a színvonalas, nemzetközi mércét képviselő versenykurzus elindításával céljuk a „magyar gasztronómia megújítása” volt, hogy „értéket teremtve megváltoztassák a gondolkodásmódot” és elfogadtassanak valami újat, ami tulajdonképpen nem is új, hanem egyszerűen „európai”. Molnár B. szerint Magyarországon kicsit úgy tűnik, mintha az „európai és a magyar” két egymástól különböző dolog lenne.
Az ismert gasztroblogger szerint a magyar szakácstársadalmat kissé „elbutították, bedolgozó kényszerpályára állították”. „A séfek, szakácsok feladata azonban nemcsak kétkezi munka, a fejet is kell használni. A magyar szakácsok egy része igen-igen jól gondolkodik, ezt is jól példázza, hogy nagyon sok magyar szakács dolgozik magas pozíciókban külföldön. Ők egyszer biztosan hazajönnek, a magyar szakácstársadalom vissza fogja nyerni az identitását: ez a verseny pedig nagyon nagy lépést jelent ebbe az irányba” – fejtette ki Molnár B. Tamás.
A hagyományteremtő szándékkal megrendezett első Czifray-versenykurzus folytatása a tervek szerint természetesen nem marad el, a szervezők szerint fél éven belül elkezdődhetnek a következő selejtezők.
(MTI)
Újabb részletek derültek ki a tárdi horrorbalesetről