„Nem hiszem, hogy egy demokrácia és egy ország ereje abban nyilvánulna meg, hogy képviselői bakancsaikkal az asztalt verik, és erős jelszavakat kiabálnak. Egyáltalán nem” – jelentette ki a szlovák külügyminiszter hétfőn Pozsonyban azt követően, hogy találkozott a szlovák parlament külügyi bizottságának tagjaival és az ország európai parlamenti képviselőivel. A találkozó témáját a szlovák–magyar kapcsolatok időszerű problémái képezték. A tárcavezető leszögezte: amennyiben bármelyik fél fontos intézkedéseket kíván foganatosítani, amelyek valamilyen módon a másik országot is érintik, ki kell használni a szlovák–magyar alapszerződés és a 12 vegyes bizottság nyújtotta lehetőségeket.
Dzurinda szerint Pozsony így kíván eljárni, azokban a „nyitott kérdésekben”, amelyek az új magyar alkotmány elfogadásából, illetve a hozzá kapcsolódó, később elfogadásra kerülő sarkalatos törvényekből erednek. Úgy véli: a magyar alkotmányban van egy-két cikkely, amelyek megvalósítása a mindennapi életben „zavart és a kétoldalú kapcsolatok romlását eredményezhetné, amit nem szeretnénk”. A miniszter aláhúzta, hogy Szlovákia továbbra is várja a választ arra a kettős állampolgárságot érintő szlovák szerződéstervezetre, amelyet Maros Zilinka belügyi államtitkár adott át február 15-én magyar partnerének Budapesten. A kérdést Dzurinda a következő szlovák–magyar külügyminiszteri találkozón is meg kívánja vitatni, erre a találkozóra május 12-én kerül sor Pozsonyban.
„Az Európai Parlament, a Velencei Bizottság és Strasbourg – ez az a három hely, ahol vitát kell nyitni, és igyekezni kell felhívni a figyelmet az új magyar alkotmány területen kívüli hatásaira” – mondta újságíróknak a találkozó után Pavol Hrusovsky, a szlovák parlament kereszténydemokrata alelnöke. Boris Zala, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) európai parlamenti (EP-) képviselője nem ért egyet a külügyminisztérium elképzeléseivel, s azt állította, hogy a kormány nem tud mit kezdeni a magyar alkotmánnyal.
Mészáros Alajos, a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) EP-képviselője úgy vélte, hogy a szlovák fél reakciói elsietettek, és nem egészen megfelelőek. Rámutatott: az új magyar alkotmányt csak egy hete fogadták el, s „egyelőre nem tudjuk, miként fogják alkalmazni”. Mészáros szerint az új magyar alaptörvény nem jelent semmiféle veszélyt Szlovákiára nézve. A határon túli magyarok választójogát firtató kérdést idő előttinek minősítette. Személyes véleményként azonban elmondta, hogy ő a határon túli kettős állampolgárságú magyarok választójogát üdvözölné.
(MTI)
A bukott budavári baloldali vezetők 70 millió forintot osztottak ki maguknak a távozás előtt