Kövér a Kaukázusba látogat

Kövér László házelnök kedden hivatalos látogatásra utazik Örményországba, majd onnan csütörtökön Grúziába – közölte az Országgyűlés sajtószolgálata hétfőn az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint Kövér László Örményországban találkozik az ország köztársasági elnökével, Szerzs Szargszjánnal és az örmény nemzetgyűlés elnökével, Hovik Abrahamjánnal. Grúziában a házelnök az ország miniszterelnökével, Nikoloz Gilaurival és a grúz parlament elnökével, Davit Bakradéval folytat megbeszéléseket. Mindkét ország részese az EU keleti partnerségi programjának, május elején a kezdeményezésben érintett többi országgal (Ukrajnával, Moldovával, Azerbajdzsánnal és Fehéroroszországgal) együtt Brüsszelben részt vettek az Európai Parlamenttel közös parlamenti közgyűlés megalakításában, így intézményesültek a két fél kapcsolatai.

Április közepén Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Brüsszelben közölte: az Európai Tanács soros magyar elnöksége elkötelezett amellett, hogy a jelenleg Grúzia két területét, Dél-Oszétiát és Abháziát is érintő „orosz megszállás mielőbb véget érjen”. Németh Zsolt szükségesnek nevezte, hogy hajtsák végre a 2008. augusztusi orosz–grúz háborút lezáró, Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök segítségével megkötött tűzszüneti megállapodást, amelynek alapján lépésről lépésre a konfliktus előtti határok mögé vonnák vissza a katonai erőket, és ennek megfelelően helyreállítanák Grúzia területi integritását. Örményországban a munkanélküliség és a szegénység okoz gondot, az ország gazdasági helyzetét súlyosbítja a kereskedelmi blokád, amelyet Törökország és Azerbajdzsán a Hegyi-Karabah miatti konfliktus következtében léptetett életbe. A problémák ellenére az ország korábban két számjegyű gazdasági növekedést ért el, 2008-ban azonban visszaesés következett be.

A karabahi Néptanács 1988. július 12-én döntött úgy, hogy Hegyi-Karabah elszakad Azerbajdzsántól, és csatlakozik Örményországhoz. A határozat újabb feszültséget keltett abban a konfliktusban, amely 1988 elején robbant ki az Azerbajdzsánba ékelt örmény enklávé hovatartozása körül, s amely a mai napig nem jutott nyugvópontra. Miután a szovjet legfelső vezetés nem adta hozzájárulását a határok megváltoztatásához, 1988 szeptemberében (és később még több alkalommal) rendkívüli állapotot kellett kihirdetni Karabahban. 1990 januárjától mindennapossá váltak a fegyveres összetűzések, az addig is véres konfliktus nyílt polgárháborúvá, Örményország és Azerbajdzsán közti, hadüzenet nélküli háborúvá fajult.

1991. szeptember 2-án Sztyepanakertben kikiáltották a Hegyi Karabah Köztársaságot, ezt decemberben népszavazás erősítette meg. Az ezt követően megválasztott új parlament 1992. január 6-án formálisan is proklamálta a függetlenséget, amelyet azonban Örményország kivételével mindmáig egyetlen más állam sem ismert el.

Nem nyugszanak bele a vereségbe

Azerbajdzsán mindmáig nem tud belenyugodni a katonai vereségbe, területei elvesztésébe, Karabah elszakadásába. A békeszerződést nem sikerült tető alá hozni. A karabahi örmények nem hajlandók visszaadni az Azerbajdzsántól elhódított területeket, ezt csak akkor tennék, ha Baku garantálja számukra a teljes szuverenitást. Azerbajdzsán viszont nem hajlandó egyszerű autonómiánál többet adni Karabahnak, s máig nem tett le a terület katonai úton történő visszaszerzéséről.

Jerevánban idén március közepén kormányellenes tüntetés volt, a megmozduláson több mint tízezren vettek részt. A tiltakozók egyebek mellett előre hozott választásokat és a bebörtönzött ellenzékiek szabadon engedését követelték. Március 1-jén szintén több mint tízezren tiltakoztak a fővárosban. Aznap volt a harmadik évfordulója annak, hogy rohamrendőrök feloszlatták a 2008. február 19-i elnökválasztás eredménye miatt tüntető tömeget Jerevánban. Az összecsapásokban nyolc civil és két rendőr életét vesztette.

Ha nem lett volna a népírtás, ma 40 millióan lennének

Kupper András fideszes képviselő az oszmán kormány által az örmények ellen az első világháború idején elkövetett népirtásról emlékezett meg május elején a parlamentben. Ha nem lett volna a genocídium, ma 40 milliónyian lennének a jelenlegi 9-10 millióval szemben – mondta.

Németh Zsolt elmondta: az 1915-ös örmény népirtás több százezer örmény erőszakos kitelepítését és kiirtását jelentette. A török köztársaság kormánya visszautasítja, hogy genocídiumról lett volna szó, de több nyugati ország annak ismeri el a történteket. Magyarország uniós partnereivel együtt támogatja az örmény–török viszony normalizálását – hangsúlyozta Németh Zsolt.

(MTI)