Kristóf Attila: (mi a skizofrénia )

„Micsoda baromság – gondolta. – Huszonegy évvel a rendszerváltozás után, hogy a fenében lehet a KB-tagságot vágyálomnak nevezni? Ettől riadtam volna fel talán? De hisz régóta nem vagyok elvtárs, hanem B. úr egy multicég igazgatótanácsában, Gucci cipőben és Armani öltönyben. Ez a Freud sem lehetett egészen normális.” Megpróbált visszaaludni, de valami furcsa, misztikus csörömpölés felébresztette újra és újra. Vakrémület fogta el, amikor rájött, hogy nem a mobiljai közül szól valamelyik, hanem éjjeliszekrényén a relikviaként őrzött tárcsás, fekete K-telefon, a közvetlen vonal, ami KB-tagként összekötötte a legfontosabb állami és pártintézményekkel. Ez a készülék huszonkét éve némult el, azóta nem is volt bekapcsolva, dísztárgyként funkcionált, mintegy felidézve a rég tovatűnt időket. Mostanság legfontosabb hívásait egy lehallgatásbiztos okostelefonon fogadta, aminek a számát csak a multicég legfontosabb vezetői és régi barátai ismerték, akikkel a KISZ-táborokban s egyebütt hozta össze a jószerencse.

(Magyar Nemzet, 2011. május 31.)