A meglepő megfigyelést egy természeti csapásokra szakosodott geológuscsoport tette a 2008. májusi szecsuani földrengéskor. A kínai tartományt sújtó földmozgás 7,9-es erősségű volt. A földrengés a Tibeti-fennsík széle mentén következett be, az 5 kilométer átlagos terepmagasságú Longmen-hegyláncon belül. Ez okozza a paradoxont – magyarázta Marcello de Michele, a Földtani és a Bányászati Kutató Iroda (BRGM) munkatársa, a tanulmány társszerzője.
A geológusok – miután megállapították, hogy az erős földmozgás több mint 56 ezer földcsuszamlást idézett elő – megpróbálták számítógépes modellezéssel megbecsülni a földcsuszamlások által megmozgatott üledék térfogatát, amely számításaik szerint 5 és 15 köbkilométer között mozgott. Ezzel párhuzamosan a földrengés okozta talajszint-emelkedés, azaz a földkéreg felső rétege felgyűrődésének mértéke mindössze 1,5 és 4 köbkilométer között mozgott. Még ha a patakok, vízfolyások idővel a földcsuszamlások által elmozdított törmeléknek és üledéknek csak egy részét mossák is el, a szecsuani földrengés akkor is várhatóan jelentősen csökkenti a hegyek térfogatát a tanulmány szerint.
Hivatalos adatok szerint a szecsuani földrengésben közel 70 ezren haltak meg, több mint 18 ezren tűntek el, és milliók maradtak fedél nélkül.
(MTI)
origo.hu
Kibillen a Balaton a medréből egy hurrikán miatt
