Titkos szovjet atomhulladékot őriznek az amerikaiak Kazahsztánban

Szovjet nukleáris hulladékot őriz az Egyesült Államok Kazahsztánban – tudósít a The New York Times. Az amerikaiak attól tartanak, az eldugott vidéki helyszíneken őrzött radioaktív hulladék a terroristák kezébe juthat, ezért saját kezűleg igyekeznek gondoskodni róla, hogy ez ne történhessen meg. Több tucat életveszélybe került delfin megmentésén fáradozik egy brit szervezet Skócia partjainál – írja a The Guardian. A több mint 60 egyedből álló csorda a part felé úszik a sekély vizekben – félő, megfeneklenek.

The New York Times (nytimes.com)

Szovjet nukleáris hulladékot őriz az Egyesült Államok Kazahsztánban – tudósít a The New York Times. Az amerikaiak attól tartanak, az eldugott vidéki helyszíneken őrzött radioaktív hulladék a terroristák kezébe juthat, ezért saját kezűleg igyekeznek gondoskodni róla, hogy ez ne történhessen meg. Az ország észak-keleti felében elterülő, minden nagyobb várostól legalább két órás autóútra fekvő Kurcsatovot húsz éve elhagyták a szovjet katonák, akik a kommunista birodalom összeomlásáig a föld alatt heverő titkot őrizték. Ma azonban újabb szuperhatalom vetette meg a lábát a helyszínen, ahol az ötvenes évek elejétől kezdve a Szovjetunió atomkísérletei folytak. A kisváros felett ma amerikai robotrepülők járőröznek, a tesztek egykori helyét pedig amerikai pénzből vett szenzorok őrzik, melyek jeleznek, ha bárki belép a lezárt területre. Kazahsztán csupán a munkaerőt biztosítja, melynek segítségével lezárják a korábban földalatti kísérletekre használt járatokat, melyekben plutónium és magas fokon dúsított urán lapul. A helyi hivatalnokok azonban hivatalosan nem tudhatják meg, miféle munkálatok folynak a Degelen-hegység mélyén, ahol a szovjetek összesen 295 nukleáris robbantást hajtottak végre. Az efféle kísérletek során a hasadóanyagnak csupán 1-30 százaléka enyészett el, a többi továbbra is ott hever a 181 alagút egyikében, az eszközből visszamaradt hajtóanyaggal, hulladékkal és olvadt sziklával keveredve.

A szovjethatalom bukása olyan váratlanul érte a helyszínen dolgozókat, hogy az egyik legutolsó, robbantásra felkészített bomba egészen 1995-ig változatlan állapotban maradt valamelyik alagútban. Ekkor kazah tudósok sikeresen szétszerelték, anélkül hogy felrobbantották volna. A szovjet katonák elvonultak, helyükre azonban csupán szegénység érkezett. A környékbeli lakosok elkezdték felfedezni az alagutakat, eladható áruk – rézdrótok és effélék – után kutatva. A sugárfertőzött levegő legalább tíz ilyen felfedező halálát okozta. Az idő elteltével a guberálók egyre bátrabbakká váltak, sokszor buldózerrel és robbanószerrel bontották ki a bebetonozott járatokat a zsákmány reményében. 2004-re több mint száz alagút bejáratát nyitották meg ilyen módon. Az USA a szeptember 11-i terrortámadást követően különösen nagy elánnal fogott neki a szemipalatinszkihez hasonló, elhagyott nukleáris helyszínek biztosításába. Jelenleg háromoldalú együttműködés – Egyesült Államok, Oroszország, Kazahsztán – keretében valósul meg a radioaktív anyagok semlegesítése vagy eltávolítása. A járatok belsejét bebetonozzák, a tömítőanyag pedig elnyeli az üledékes plutóniumot, így azt kinyerni már jóval nehezebb és költségesebb feladat, mint laboratóriumban előállítani. Obama megválasztása óta ötszörösére gyorsultak a munkálatok. Egy 2009-re datált WikiLeaks-dokumentumból kiderül, a sietség oka, hogy az amerikaiak nem bíznak partnereik hosszú távú együttműködésében.

The Guardian (guardian.co.uk)

Több tucat életveszélybe került delfin megmentésén fáradozik egy brit szervezet Skócia partjainál – írja a The Guardian. A több mint 60 egyedből álló csorda a part felé úszik a sekély vizekben – félő, megfeneklenek. Több állaton súlyos fejsérülések látszanak, melyeket valószínűleg a parthoz közeli sziklák okoztak. Egyikük bele is halt a sérüléseibe, a mentésen fáradozó Brit Búvárok a Tengeri Életért alapítvány emberei most boncolás útján igyekeznek megállapítani a halál okát. A szervezet skóciai elnöke, Alisdair Jack szerint elképzelhető, hogy a csorda a sérült, majd később elpusztult állat miatt került veszélybe. „A gömbölyűfejű delfinek társas lények, így tökéletesen elképzelhető, hogy társai a sérültet követve úsztak be a sekély vízbe” – magyarázta Jack. A mentést több mint 100 kilométer per órás sebességű szél nehezíti. Tavaly októberben ugyanezen a helyen került bajba egy hasonló delfincsorda, akkor 33 állat vetődött partra és pusztult el.