Az államfő a bukaresti kormány javaslatára terjesztett be alkotmánymódosító tervezetet a taláros testülethez, amelynek azt kellett megvizsgálnia, hogy a javasolt módosítások nem sértenek-e alapjogokat, megfelelnek-e az alkotmányos kereteknek.
A bírák egyebek között azt a javaslatot nyilvánították alkotmányellenesnek, amely törölte volna az alkotmányból azt a kitételt, miszerint „a vagyon megszerzésének törvényes jellege vélelmezett”. Az alkotmánybíróság szerint ennek az elvnek a törlése megszüntetné a tulajdonhoz való jog egyik fontos biztosítékát.
Az alkotmánybírák azt az államfői javaslatot is kifogásolták, hogy a minisztereknek és a törvényhozóknak ne legyen mentelmi joguk. Emellett a legfelső bírói tanács összetételére tett államfői javaslat is fennakadt a taláros testület szűrőjén. Basescu a jelenleginél több olyan személyt „építene be” a szakmai testületbe, akik a civil szférát képviselik.
Basescu konzultációra hívta a parlamenti pártokat június 21-re, hogy egyebek között az alkotmánymódosításról tárgyaljanak. Az alkotmánybíróság mostani véleményezése csak konzultatív jellegű, Basescunak nem kell kötelező módon figyelembe vennie.
A román államfő kezdeményezésére 2009-ben népszavazás volt Romániában arról, hogy a törvényhozók számát csökkentsék, illetve a jelenlegi kétkamarás parlament helyét egykamarás törvényhozói testület vegye át. A népszavazás érvényes és eredményes volt, azonban az alkotmányt azóta sem sikerült módosítani, mert a román parlamentben a kormányoldalnak nincs kétharmados többsége. Basescu alkotmánymódosító tervezete nemcsak a népszavazás által érintett kérdésekre vonatkozik, hanem átfogó jellegű.
A parlamenti erőviszonyok ismeretében azonban bukaresti elemzők úgy vélik: kicsi a valószínűsége, hogy az államfőnek sikerül elfogadtatnia a törvényhozói testülettel az alaptörvény módosítását.
(MTI)
origo.hu
A Diákhitel-korrupció botrányában is menekül a felelősség elől Magyar Péter
