Az volt a cél, hogy mindenki érezze a felelősséget

Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrások minisztere szerint Magyarország európai uniós elnökségének egyik legfontosabb eredménye a szociális területen, hogy a család szerepének kiemelésével új hangsúlyt vitt az uniós politikába.

Az EU-tagországok munkaügyi minisztereinek pénteki luxembourgi találkozóján a szociálpolitikai témáknál elnöklő miniszter újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett arra: az elnökség előre próbált lépni annak érdekében, hogy a többféle demográfiai problémával küzdő unióban optimális körülmények legyenek a gyermekek születéséhez és neveléséhez. Megerősítette azt is: a magyar elnökség javaslatot tesz majd arra, hogy 2014 legyen a család éve az Európai Unióban.

Az MTI kérdésére válaszolva hozzátette: a fogyatékkal élők tematikájánál is sikerült új hangsúlyt vinni az uniós politikába, egyebek között azzal, hogy nemcsak magukról a fogyatékosságokról, hanem hangsúlyozottan a fogyatékosokról, személyes problémáikról is beszéltek. Cél volt az, hogy mindenki érezze: külön felelősséggel tartozik azok iránt, akiknek nem adatott meg minden, ami egy teljesen egészséges embernek – fogalmazott Réthelyi Miklós. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország elsőként erősítette meg a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt.

A csütörtöki találkozó szociálpolitikai témái közé tartozott a várandós, gyermekágyas vagy szoptató munkavállalókra vonatkozó uniós irányelv módosítása, amely elsősorban a szülési szabadságra összpontosít. Réthelyi Miklós a javaslat nyilvános vitájában elmondta: az uniós tagállamok az eddigi eszmecserék alapján több kérdésben nyitottnak mutatkoztak az előrelépésre. Több tagország ugyanakkor jelezte, hogy nemzeti joguk már tartalmaz hasonló rendelkezéseket, és többen azt is fontosnak tartották, hogy a részletszabályok kidolgozása maradjon a tagállamok nemzeti feladatköre.

Felesleges találgatni

Az elnöklő magyar miniszter a sajtó kérdésére nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, mikorra sikerülhet eljutni a tagországok közti megállapodásig a témában. Hangsúlyozta, hogy a munka a következő, lengyel elnökség alatt, az év második felében is folytatódik. A magyar elnökség elsősorban az Európai Parlament mintegy hetven módosító javaslatának áttanulmányozásában és kezelésében ért el eredményeket – emelte ki. Tárgyaltak a miniszterek a fogyatékossággal kapcsolatos több témát is.

A mindenkit megillető egyenlő bánásmódot szabályozó, úgynevezett antidiszkriminációs irányelvről folyó eszmecsere keretében például ezúttal a fogyatékkal élőkre vonatkozó kitételek szerepeltek napirenden. Réthelyi hangoztatta, hogy a miniszteri tanács harmadik éve tárgyalja a javaslatot, de még arról is sok munka van hátra az egyeztetéseken. Az elnökség a fogyatékossággal élők igényeihez való ésszerű alkalmazkodás terén ért el jelentős előrelépést.

Közös következtetéseket fogadtak el a miniszterek az uniós fogyatékossági stratégia támogatásáról. A 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó stratégia tervezetét az Európai Bizottság tavaly adta ki. A nyilatkozat egyebek között azt sürgeti, hogy a tagállamok a tízéves uniós versenyképességi és foglalkoztatási stratégia (EU 2020) megvalósításakor legyenek figyelemmel a fogyatékosságügyi szempontokra is.

(MTI)