A walesi bárdok megzenésítésének ötlete a Concert Masters International Budapest igazgatójától, Irinyi Lászlótól ered, ő hangolta össze a három éve folyó munkát is. Mint elmondta: sikerült megnyerni a projektnek a walesi Karl Jenkinst, aki a 60-as és 70-es évek Montreux-i Dzsesszfesztiváljainak üstököse volt.
A zeneszerző széles körű nemzetközi ismertsége annak ígéretét és lehetőségét hordozza magában, hogy az új alkotás idővel szó szerint világszerte ismertté és közkedveltté válik – a szerző eleddig megjelent összes művéhez hasonlóan (Adiemus, Requiem, Stabat Mater, The Armed Man, Stella Natalis, Gloria, Kiri Te Kanawa sings Karl stb).
Karl Jenkins felidézte, hogy Arany János balladájának szövege első olvasásra megragadta, képzeletét felgyújtotta, így adta a kantáta alcímét: A civil kurázsi dicsérete – In memoriam Arany János.
Az Arany-költeményt a Nagy-Britanniában élő magyar irodalmár, Peter Zollmann ültette át angolra, de a librettó háromnyelvű lesz, magyar, angol és walesi, az utóbbi fordítás Twm Morys munkája. Károly walesi herceg öt évre elvállalta a projekt védnökségét, tekintve, hogy az ősbemutató után európai, sőt amerikai körútra is kívánják indítani A walesi bárdok kantátát. A 47 perces, kilenc tételből álló szimfonikus ballada először Magyarországon szólal meg. A mű iránt a környező országokban máris komoly érdeklődés mutatkozik.
A bemutató koncertekről az S4C nevű walesi televíziós csatorna a Magyar Televízióval közös dokumentumfilmet készít. A koncert első felében Kodály Psalmus Hungaricusa hangzik el, vezényel Takács-Nagy Gábor. Az esten közreműködik: Kiss B. Atilla, Kertesi Ingrid, Kováts Kolos és a Debreceni Kodály Kórus.
(MTI)
origo.hu
Térdig érő nyelvvel köszöngettél előre jobboldali politikusoknak, újságíróknak, Magyar Péter!
