Bővítenék a pénzügyi felügyelet szabályozási jogkörét

Az új Alaptörvénnyel való összhang megteremtése érdekében módosítaná a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvényt a parlamenthez a gazdasági és informatikai bizottság által benyújtott törvényjavaslat, amely egyúttal bővítené a felügyelet szabályozási jogkörét is.

MNO
2011. 06. 15. 19:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országgyűlés 2010. december 13-án fogadta el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt (Psztv.), amely önálló alkotmányos szervként határozta meg a PSZÁF jogállását. A felügyelet a Psztv. szerint Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerének felügyelő, ellenőrző és szabályozó szerve, amely felelős a pénzügyi közvetítő rendszer zavartalan működéséért – ismerteti a javaslat indoklása. Az új szabályozás mind mikro-, mind makroprudenciális szempontból érintette a felügyelet pénzügyi felügyeleti hatósági feladatait, szélesítette a fogyasztóvédelem területén betöltött szerepét, s új jogintézményként létrehozta a Pénzügyi Békéltető Testületet.

Az Alkotmány módosítása a felügyelet elnökét rendelet kiadására jogosította fel, amelynek kiadására a törvényben meghatározott feladatkörében kerülhet sor. Az Alaptörvény 23. cikke intézményesíti az önálló szabályozó szervet és annak alapvető szervezeti, jogállásra vonatkozó követelményeit, de külön nem nevesíti a felügyeletet. A Psztv.-ben ezért rögzíteni kell, hogy a felügyelet önálló szabályozó szerv. A törvényjavaslat ezért az Alaptörvénnyel összhangban rendezi a Psztv. szervezeti szabályait, rendelkezik arról, hogy a felügyelet két alelnökének kinevezésére, a munkáltatói jogkör, valamint a megbízatás megszűnésével kapcsolatos jogosítványok gyakorlására a felügyelet elnöke jogosult.

A javaslat tartalmazza a felügyelet gazdálkodására vonatkozó szabályok jogtechnikai jellegű pontosításait, illetve a felügyelet folyamatos likviditásának biztosítása érdekében szükséges módosítást. A felügyelet bevételei – a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével – a javaslat szerint kizárólag a saját működésével összefüggő kiadásokra és a törvényben meghatározott célok megvalósítására fordíthatók. A felügyelet bevételeiből évente – a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével – legfeljebb a tárgyévi bevétel 20 százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet, amely kizárólag a működés fedezetére használható fel, más célra nem vonható el, és a tárgyévet követően kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősül.

A felügyelet elnöke a PSZÁF által foglalkoztatottak részére hitelintézet útján nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön alapján fennálló követelésről – legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésével megállapított adómentes összeghatárig – lemondhat. A módosítás révén lehetővé válik a civil fogyasztóvédelmi szervezetek fogyasztók érdekének védelmében végzett tevékenységének támogatása is. A javaslat indoklása szerint a Psztv. hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai, valamint a piaci szereplők részéről érkezett kezdeményezések szerint célszerű és indokolt lenne a szabályozási kompetenciák bővítése.

Ennek megfelelően a törvényjavaslat – a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezéseihez hasonlóan – felhatalmazást ad a felügyelet elnöke számára, hogy rendeletben állapítsa meg a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató tekintetében az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat.

A piaci szereplők részéről igényként fogalmazódott meg a függő és független biztosításközvetítői, valamint a pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzésre, a hatósági képzés során szerzett, a felügyelet által kiadott pénzügyi szolgáltatás közvetítésére feljogosító tanúsítvány megszerzésének feltételeire és érvényességének követelményeire vonatkozó szabályozás hatékonyabbá és rugalmasabbá alakításának igénye is, ezért a javaslat e tárgykörben felhatalmazást adna a felügyelet elnöke számára a részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.

Az ágazati törvényekben történő szerteágazó szabályozás helyett – a fogyasztói érdekek hatékonyabb védelme érdekében – a javaslat szerint a Psztv.-ben kerülne sor a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos PSZÁF-rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazás megadására. A javaslat indoklása szerint az önálló szabályozási hatáskör fontosságát igazolja, hogy a Psztv. hatálybalépése óta eltelt mintegy öt hónap alatt már hat PSZÁF-rendelet kihirdetésére került sor, és számos rendelet előkészítése folyamatban van. A javaslat rögzíti azt is, hogy az alaptörvény alapján a Psztv. mely rendelkezései minősülnek sarkalatosnak. A törvény elfogadása esetén 2012. január 1-jén lép hatályba.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.