A 136 oldalas Semmelweis-terv az egészségügyi rendszer megújítására szolgáló keretrendszer, annak végrehajtása során a betegutak optimalizálását országosan térségi, míg a fővárosban három centrummal oldanák meg, tehát megváltozik az intézményi struktúra – hangsúlyozta Szócska. Ezek megvalósításához a menedzsment felállítása lesz az egyik első lépés, majd a funkcionális integráció és a tartalékok felszabadítása következik – fűzte hozzá az államtitkár. Ezekkel párhuzamosan rövidesen megindul a fővárosi fenntartású 12 intézmény állami átvétele is.
A Semmelweis-terv másik, a fővárosi egészségügyi ellátást érintő sarkalatos pontja szerint Budapesten három centrum lesz: egy észak-pesti, egy dél-pesti és egy budai. Az észak-pesti a Honvédkórház bázisán lesz, az előkészítő munka jelenlegi állása szerint – tette hozzá. Ennek kapcsán az államtitkár elmondta: már készül a koncepció megvalósíthatósági tanulmánya. A dél-pesti centrum a Korányi-projekttel megerősített Semmelweis egyetemi bázison, a budai pedig a János kórház, Kútvölgyi tömb, Városmajor egységben lesz. Ez korántsem jelenti azt, hogy csak ez a három egészségügyi intézmény lesz a fővárosban – emelte ki. A lényeg, hogy mindhárom sürgősségi központban elérhető legyen a magas szintű ellátás – tette hozzá.
Van olyan kórház, ahol üres ágyak vannak
A Semmelweis-terv kimondja egy országos addiktológiai és pszichiátriai intézet felállítását is. Ezt egy budapesti intézet bázisára tervezik, annak pontos helyszínéről viszont még nem született döntés. Az intézet létrehozásával párhuzamosan megoldás születik a belügyi, az igazságügyi, illetve a büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó ellátásról is – mondta Szócska. Az államtitkár ismét leszögezte: egészségügyi intézmény nem szűnik meg, de funkciót válthat.
A stratégiai átalakulásokhoz a kormánydöntés hozzárendelte az uniós forrásokat is. Mint mondta, országosan legalább húsz olyan intézmény van, ahol jelezték, hajlandók váltani. Ezek között van olyan, amely a krónikus ellátás, a rehabilitáció irányába fejlődne, de olyan is, amely járóbeteg-ellátó intézményként működne tovább, feladná fekvőbeteg-ellátási kötelezettségeit. Szócska ezzel kapcsolatban megjegyezte, van olyan kórház, ahol üres ágyak vannak, de olyan is, ahol azért nem tudják kihasználni a műtők kapacitásait, mert nincs elég ágy.
A cél a várólisták csökkentése
A Semmelweis-terv legfontosabb célkitűzése a várólisták csökkentése és a betegutak optimalizálása. Az államtitkár szerint jó logisztikai szervezéssel a beteget a szükséges szakemberhez tudják irányítani, akinél a diagnosztikai ellátás is biztosított. Mint mondta, van olyan intézmény, ahol egy ellátásra vonatkozóan az átlagos ápolási idő két hét. Ezt viszont nem az ápolás indokolja, hanem az, hogy a betegnek várnia kell a vizsgálatokra.
Szócska utalt arra, hogy a Semmelweis-terv kritikájaként a legtöbben azt emelték ki: hiányzik az egészségügyi dolgozók bérrendezése. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: tudják, hogy tarthatatlan a helyzet, „dolgoznak rajta”. Mint mondta, „nem fog elfutni a követelések elől, ahogy a nehéz válaszok elől sem”, de – szerinte – együtt többre mennének a probléma kezelésében, például a rezidensekkel és egyéb szakmai szervezetekkel közösen képesek lennének megszervezni egy „letelepedési programot” is.
„Izgatottan figyel”
Szavai szerint „izgatottan figyeli”, hogyan alakul a gazdaság, de addig is mindent megtesz azért, hogy 1 forintot se adjanak ki feleslegesen. Példaként kiemelte: csak az elektromos áram központosított beszerzésén évi 6 milliárd forintot tudnának megtakarítani. Ez a pénz elég lenne például a rezidensi életpályahelyzet nagymértékű rendezéséhez. Szócska kifejtette: az első cél, hogy egységes életpályacsoportoknak tudjanak válaszokat adni.
Az államtitkár szerint ezek valószínűleg nem lesznek végleges megoldások, de olyan módszertani elemeket adnak majd, amelyek megalapozzák a jövőbeli intézkedéseket. Hangsúlyozta, a kormánydöntés értelmében felhatalmazást kaptak arra, hogy hozzányúljanak a tartalékokhoz, és utasításba kapták, hogy ezeket a pénzeket elsősorban a hiányterületekre és a fizetésekre kell fordítaniuk. Ugyanakkor elmondta: önmagában a tartalékok visszaforgatása kevés, ezért alternatív forrásteremtésen is dolgoznak, ilyen például a Semmelweis-tervben felvázolt népegészségügyi termékdíj.
A háziorvosi életpálya egyes elemei már megvannak
Az államtitkár közlése szerint e termékdíjjal már a jövő évi költségvetés tervezésekor számolnak. Hozzátette: „ez az adópolitika által meghatározott dolog, de nagy valószínűséggel sikerül bevezetni”. A fő szempont, hogy az új adónem egyszerű és transzparens legyen, amely kevés adminisztratív költséggel jár. Arról még nincs döntés, hogy pontosan mely termékekre vonatkozik majd, de Szócska szerint a „népegészségügyileg nem preferált termékeket kell bevonni ebbe a körbe”.
Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a háziorvosi életpálya egyes elemei már megvannak. Az új teljesítményfinanszírozási rendszerben a háziorvosok bizonyos népegészségügyi célokon és egészségpolitikai prioritásokon dolgozva már több pénzhez jutnak, mint tavaly.
Szócska arra is kitért, hogy a Semmelweis-terv szerint a betegjogok érvényesítésében a konzultációnak egy teljesen új rendszere alakul ki. Ehhez egyrészt kezdeményezték a – magyarországi betegszervezeteket összefogó – nemzeti betegfórum létrehozását, továbbá még ebben az évben létrejön az országos betegjogi és dokumentációs központ.
(MTI)
origo.hu
Már megint Magyar Péteren nevet az egész internet a kudarctüntetése után - mémek!
