A múzeum igazgatója, Roman Berladin az Interfax hírügynökségnek elmondta: a IX–XII. századból származó bronzöntvényekből és aranyozott ezüst ékszerekből álló kollekció darabjait a korabeli tatár állam fővárosa, a Volga menti Bolgár mesterei készítették. A darabokat rejtekhelyen őrizte egy család, amely a tundrából beköltözött az egyik településre.
Amikor a tulajdonosok a költözés miatt felnyitották a kincs rejtekhelyét, a rokonok egymás után haltak meg, ezért a család úgy döntött, megszabadul az „elátkozott” kincsektől, és ideiglenes tárolásra átadja a helytörténeti múzeumnak.
Az igazgató elmondta: a legenda szerint a kincseket egy folyóból halászták ki, de a valóságban alighanem nyenyec temetkezési helyekről ásták ki.
A tárgyak most előkelő helyet foglalnak el a múzeum kiállításán, s az intézmény igyekszik pénzt szerezni megvásárlásukra.
A tatárok a IX. században vándoroltak a Volga vidékére a Kaszpi-tengertől. Bolgároknak nevezték magukat, mint azok a rokonaik, akik a VII. században vándoroltak a Balkán térségébe, ahol a helyi szlávok leigázása után létrehozták a mai Bulgária elődjét. A XIII. században a mongolok meghódították a Volga menti tatár államot, amelynek lakosai nagyrészt kereskedelemből éltek, s egyebek mellett híresek voltak ezüst- és aranyművességükről. A későbbiekben tatárok Szibériában is éltek.
(MTI)
origo.hu
Kormány-Voks 2025 versus Tisza-párti szavazás: az eredmény egyértelmű
