Tardos Gergely az OTP keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a növekedést alapvetően a külső kereslet hajtja, az húzza az ipari termelést, és stabilizálja a munkaerőpiacot, a belső kereslet továbbra is rendkívül gyenge. Az így kialakult helyzet ugyanakkor az elemző szerint kivételesen jó alapot biztosít a jövőbeni növekedéshez. A korábbi évekkel szemben, amikor a magyar gazdaságot folyamatosan magas és kedvezőtlen szerkezetű külső egyensúlytalanság jellemezte, ma a magyar gazdaság lényegében minden mutató tekintetében többletet mutat a külfölddel szemben. Ez lehetővé teszi, hogy a külső eladósodottság a következő években csökkenjen – mutatott rá az elemző.
Mikor kezd el növekedni a belső kereslet?
A magyar gazdasággal kapcsolatban az egyik fő kérdés az, hogy a kormány a tervezett strukturális átalakításokat végre tudja-e hajtani – hangsúlyozta Tardos. Hiába alacsony ugyanis a költségvetési hiány, ha az államadósság – amely európai összevetésben ugyan átlagos vagy egy kicsit magas –, régiós összevetésben viszont rendkívül nagy, és emellett a költségvetés hitelessége nem túl kedvező, méghozzá egy olyan nemzetközi környezetben, amikor a befektetők elsősorban a költségvetés és az államadósság fenntarthatóságát nézik. A másik fontos kérdés, hogy mikor kezd el növekedni a belső kereslet. Jelenleg mind a belső fogyasztás, mind a beruházás mintegy tíz százalékkal egykori csúcsa alatt van, és egyelőre nagyon kevés jel mutat arra, hogy bármelyik területen fordulat következzen be – fűzte hozzá.
Egyedülálló a csomagok szerkezete
Tardos szerint a kormány olyan helyzetet örökölt, ami régiós versenyképességi hátrányt okoz. A nagyon magas költségvetési újraelosztáshoz ugyanis folyamatosan magas szinten kellett tartani az adókat, ami adóelkerülést, illetve a foglalkoztatás stagnálását, régiós összehasonlításban jelentős lemaradást okozott. Az elemző elmondta: a hitelezők rendkívül jól fogadták a Széll Kálmán-tervet és a konvergenciaprogramot, ami érthető, hiszen ha ezek a tervek megvalósulnak, a költségvetési problémák megoldódnak. A magyar kormány szeretné drasztikusan csökkenteni az állami újraelosztást úgy, hogy közben további adócsökkentéseket hajt végre, ami nagyon komoly kiadásoldali konszolidációt jelentene. Mind a csomagok mérete, mind szerkezete egyedülállónak nevezhető, nem véletlen, hogy első körben a befektetők, majd a Fitch bizalmát is elnyerték az intézkedések – fejtette ki.
A háztartások egyelőre ódzkodnak
Tardos elmondta: az idén a háztartások rendelkezésre álló jövedelem jelentősen nő, ez elvileg lehetővé tenne egy érdemi fogyasztásbővülést. A háztartások azonban egyelőre ódzkodnak a hitelfelvételtől, ezért csak mérsékelt fogyasztásbővülésre lehet számítani. Mérsékelt az autóvásárlási hajlandóság is, ami az egyik legjobb fokmérője annak, hogy visszatért-e a háztartások bizalma. Az építési engedélyek és az átadott lakások száma – ami szintén a lakossági bizalom fontos fokmérője – egyelőre folyamatos csökkenést mutat. Úgy vélekedett, amikor a háztartások is érzékelik azt, hogy az adócsökkenés tartós jelenség, hogy a jövedelmük bővülése fenntartható folyamat, akkor indul meg a fogyasztás.
Az adóátrendezés segíthet
A vállalati szektor nettó hitel-visszafizető, a kis- és középvállalkozói szektor aránya a hitelezésben folyamatosan csökken, ami Tardos szerint a gazdaság szempontjából kedvezőtlen jelenség. Az elemző elmondta: a gazdaság legfőbb motorja a feldolgozóipar, ami nemzetközi összevetésben kifejezetten versenyképes, szerkezetileg azonban vannak még problémák. Magyarországon például adottságnak veszik, hogy a kisebb vállalatok kevésbé hatékonyak a feldolgozóiparban, mint a nagyobb méretűek. Több régiós országban az tapasztalható, hogy akár a termelékenység, akár az egy főre jutó árbevétel magasabb a kisvállalatoknál, mint a multinacionális cégeknél. Magyarországon ezen az újból elinduló hitelezés vagy például az adóátrendezés fehérítő hatása segíthet – mutatott rá.
A mezőgazdaságról szólva elmondta: Magyarországnak jó adottságai vannak, de az agrárszektort strukturális problémák terhelik, aminek az egyik oka a nagyon elaprózott szerkezet, és ebből adódóan a nem megfelelő tőkeellátottság. A magyar mezőgazdaság lemaradását folyamatos beruházással és méretkoncentrációval lehet csökkenteni – mondta Tardos.
(MTI)
origo.hu
Már megint Magyar Péteren nevet az egész internet a kudarctüntetése után - mémek!
