Az újság szerint egyelőre csak találgatások láttak napvilágot, milyen csoportosulás állhat a „gerillaakció” hátterében. „Jóllehet a kereskedők és az irodák tulajdonosai igyekeztek a megjelenésüket követő néhány órán belül eltüntetni a kényes kérdést feszegető »Hol marad a magyar felirat? Mi is itt élünk! Törvény adta jogunk van az anyanyelvünkhöz!« feliratú matricát, a város több pontján még a hét derekán is megtalálható volt” – olvasható a Lőrincz Adrián jegyezte riportban.
A szerző által megkérdezett kereskedők egyetértettek a követeléssel, bár voltak kifogásaik is. „Magyar vagyok, és helyeslem, hogy anyanyelvünk vizuális használatát számon kérik rajtunk, de azzal nem értek egyet, hogy a magántulajdont rongálva teszik ezt” – mondta egy, magát megnevezni nem kívánó kereskedő a lapnak.
Magyar nyelvet követelő matricák jelentek meg az egyik nemzetközi biztosítótársaság irodájának ajtaján is; alkalmazottja elmondta: helyesli, hogy felhívják a figyelmet a nyelvhasználati jogokra. „Magyar vagyok, a gyerekeimet is magyar iskolába járatom, így nem tartok kivetnivalót a kezdeményezésben; hacsak azt nem, hogy magánszemélyek tulajdonát használják hirdetőtáblaként” – mondta.
A magyar többségű város üzleteinek, irodáinak döntő többsége, mintegy 80 százaléka csak szlovák nyelvű feliratokkal hirdeti magát; több megkérdezett kereskedő szerint azért, mert a Pozsonyból Somorjára irányuló betelepülés és az etnikai arányok változása a városban olyan erőteljes, hogy ma már mindenki beszéli az államnyelvet, a magyar feliratokat viszont sokan nem értenék. A Szlovákiában jelenleg érvényben lévő jogszabályok lehetővé teszik, hogy a vállalkozók és más jogi személyek a cégtáblákon és hasonló feliratokon az államnyelv mellett a kisebbségek nyelvét is használhatják.
Bárdos Gábor (Magyar Koalíció Pártja), Somorja polgármestere elmondta: a kampányt a magyar ajkú lakosok többsége helyesli. A városi hivatalba panasz ez ügyben nem érkezett – írja az új Szó.
(MTI)
origo.hu
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin
