Harmadával esett vissza a zöldségtermesztés tavaly

Magyarországon a múlt évben mintegy 1,9 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt termesztettek, ami zöldség esetében 32 százalékkal, a gyümölcsnél pedig 10 százalékkal volt kevesebb az előző évinél – közölte Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág-igazgatója kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

A GfK Hungária Piackutató Intézet és az Agrár Európa Kft. Magyarországon eddig egyedülálló felmérést készített a belföldi friss zöldség-gyümölcs piacról.

A múlt évben a magyar háztartások 914 ezer tonna friss zöldséget és gyümölcsöt vásároltak 226 milliárd forint értékben. A magyar vásárlók ennél nagyobb értékben csak tőkehúst vettek, mintegy 235 milliárd forintot költöttek erre – erről Sánta Zoltán, a GfK Hungária piacfejlesztési menedzsere tájékoztatott.

Fórián Zoltán kifejtette: a kertészeti termékek esetében tavaly – főként a kedvezőtlen időjárás miatt – jelentős áremelkedés volt. A friss zöldségek átlagosan 22 százalékkal, a gyümölcsök pedig 51 százalékkal kerültek többe 2010-ben, mint az előző esztendőben. Az ipari célú zöldségek felvásárlási ára tavaly 36, a gyümölcsöké pedig 12 százalékkal emelkedett. Az ipari célú felvásárlás a múlt évben a zöldségek esetében 47, a gyümölcsöknél 25 százalékkal csökkent.

A magyar zöldségfélék kivitele 2010-ben 16 százalékkal nőtt 2009-hez képest, míg ugyanebben az időszakban a behozatal 26 százalékkal volt nagyobb. A gyümölcsök exportja az elmúlt évben 9 százalékkal, az import pedig 2 százalékkal emelkedett. Tavaly a zöldségek esetében 53 millió eurós aktívumot, a gyümölcsöknél viszont 46 millió eurós passzívumot könyvelhetett el Magyarország.

Sánta Zoltán hozzáfűzte: a háztartások tavaly heti egy-két alkalommal vettek friss zöldséget és gyümölcsöt. Az alma adta a háztartási gyümölcsvásárlások 25 százalékát, a dinnye pedig 17 százalékát. A déligyümölcsök vásárlása a múlt évben az összes gyümölcsvásárlás 37 százalékát tette ki. A megvásárolt mennyiséget tekintve a zöldségféléknél a burgonya állt az első helyen 36 százalékkal.

Az élelmiszerek vásárlásakor a vevőknek egyre inkább fontos az áru ár-érték aránya, azaz hogy a termék a vevő szerint megérje az árát. Egy termék magyar eredete csak ezután következik a szempontok között, nincs ez másként a zöldségek és gyümölcsök esetében sem – mondta Sánta Zoltán.

(MTI)