Vértes András az intézet idei második átfogó előrejelzését ismertetve szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a külső-belső egyensúly jelentősen javul. Az idén az államháztartás ESA-egyenlege a GDP 2 százalékának megfelelő többletet mutat majd (a márciusi előrejelzésben 2,5 százalék szerepelt). Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyugdíjpénztári vagyon államosítása nélkül mintegy 7 százalék lenne a hiány. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma 2011-ben is magas, a GDP 3,5 százaléka körüli lesz (márciusban 4,3 százalékot vártak). Az államadósság 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása révén a GDP 75 százaléka alá esik, enélkül kissé tovább emelkedne. Magyarország a piacról finanszírozza magát, „egészen emberi feltételekkel” – mondta Vértes András.
A vállalati államosítások és adósságátvállalások hosszabb távon növelik az adósságot, a kasszák államosítása viszont csökkentette. A GKI a márciusi előrejelzéshez hasonlóan azzal számol, hogy az infláció az idén átlagosan 4,2 százalék lesz. A beruházásoknál a prognózis szerint a kétéves visszaesés után a stagnálást alig meghaladó, 1 százalékos bővülés várható, a belföldi kereslet szerény növekedése is csak az EU-forrásoknak lesz köszönhető. A lanyha belföldi kereslet tovagyűrűző értékesítési és finanszírozási zavarokat okoz a gazdaságban, különösen a kkv-szektorban a gazdaságkutató szerint.
A jelzáloghiteleseket segítő intézkedések Vértes szerint nem járnak jelentős költségvetési kiadással, de nem is nagyon segít az adósok helyzetén, csak kis részüknek jelent könnyítést. Az ágazatok közül a mezőgazdaság az idén 7 százalékkal bővül, a tavalyinál jobb időjárásnak köszönhetően. Az építőiparban folytatódik a már hatodik éve tartó visszaesés (5 százalékkal). A szolgáltató ágazatok alig fejlődnek, leggyorsabban a részben exportorientált szállítási és idegenforgalmi ágazat. A kiskereskedelmi forgalom négy év csökkenés után mintegy 1,3 százalékkal, a gépkocsiké ennél jobban növekszik. Az export és az import egyaránt 13 százalékkal bővül.
A monetáris tanács politikájában nem várnak változást a GKI elemzői, az intézet 272 forint körüli euróárfolyammal, s a jegybanki alapkamat 6 százalékon tartásával számol. A tavalyi leminősítések után az idén felminősítés – a negatív kilátások stabilra változtatása – várható az intézet szerint. Vértes András elmondta: a magyar gazdaság mutatói a világgazdasági válság enyhülésével párhuzamosan javultak, de a valós helyzet nem jobb, mint a kormányváltáskor volt. A kormány az idén olyan megszorítások bejelentésére kényszerült, amelyeket ellenzékben, és az elmúlt egy év alatt is el akart kerülni, mivel a „nem szokványos gazdaságpolitika” hibásnak, finanszírozhatatlannak bizonyult – mondta.
Tavaly a második fél évben romlás kezdődött, fedezetlen adócsökkentést hajtott végre a kormány, aminek ellensúlyozására különadókat vezetett be, s hosszú távon fenntarthatatlanná tette a nyugdíjrendszert is. Mindezek hatására egyértelmű bizalomvesztés következett be, ami megjelent a minősítésekben, a kamatokban, a felárakban is. Az idén lényeges korrekcióra kényszerült a gazdaságpolitika, a Széll Kálmán-terv, majd a konvergenciaprogram bejelentésével a pénzpiacoknak és a befektetőknek jól hangzó, az adósságcsökkentést előtérbe helyező politikára váltott.
Vértes András az irányváltásról úgy vélekedett, hogy az „fordulat reform nélkül”. A GKI elnöke szerint a fordulat irányultságában helyes, de az elgondolások az intézményi és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására és a klasszikus költségvetési restrikcióra koncentrálnak. A megszorítások egy része ésszerűtlen, s hiányoznak a hatástanulmányok, az érdekegyeztetés, emiatt a megvalósítási kockázat nagy. Az intézet kutatói paradoxnak tartják, hogy miközben a közfoglalkoztatásra szánt források csökkennek, növelik az erre rászorulók számát. A tanulmány szerint a kormány megelégszik azzal, hogy a munkahelyteremtés célját csak statisztikailag – például a segélyezettek közmunkára kötelezésével – sikerül elérnie.
A 2012-es költségvetéssel kapcsolatban Vértes András megjegyezte: a restriktív és megszorító elemek súlya nagyobb lesz, mint amivel most számolnak; 3 százalék alatt lesz tartható a költségvetési hiány, de a gazdaság érdemi gyorsulásra nem képes, „evickélő” gazdaság lesz, a társadalmi feszültségek pedig súlyosak lesznek.
(MTI)
Orbán Viktor: Európa szenved a migrációtól, a háborútól és a gazdasági nehézségektől - videó